Líbia három legfontosabb politikai testületének vezetői megállapodtak abban, hogy 2027 februárja előtt elnök- és parlamenti választásokat tartanak az országban. Ha a menetrend valóban megvalósul, ez fontos lépés lehet annak az átmeneti állapotnak a lezárása felé, amely Moammer Kadhafi rendszerének 2011-es bukása óta meghatározza Líbiát.
Új menetrend a választásokhoz
A megállapodást a Képviselőház, a Legfelsőbb Államtanács és az Elnöki Tanács vezetői kötötték meg. A felek abban állapodtak meg, hogy egyszerre tartanák meg az elnök- és parlamenti választásokat, vagyis az ország egyszerre választana új államfőt és új törvényhozást.
A három magas rangú líbiai vezető közös célként jelölte meg, hogy minél hamarabb véget kell vetni a Kadhafi-rendszer bukása óta fennálló átmeneti állapotnak, valamint az ország politikai és intézményi megosztottságának.
A megállapodás szerint a választási folyamat felügyeletére egy magas szintű bizottságot hoznak létre. Ennek feladata az lenne, hogy ellenőrizze a menetrend végrehajtását, és elősegítse a választásokhoz szükséges jogi, intézményi és biztonsági feltételek megteremtését.
Tizenöt éve tartó átmenet
Líbia 2011 óta nem tudott stabil, egységes államszervezetet kialakítani. Kadhafi bukása után az országban ugyan elfogadtak egy ideiglenes alkotmányos nyilatkozatot, de tartós politikai rendezés és végleges alkotmány azóta sem született.
A 2015-ös marokkói, vagyis szhirati megállapodás már arra tett kísérletet, hogy egységes politikai keretet és végrehajtó hatalmat teremtsen az országnak. A nemzetközi közösség, köztük az ENSZ is hosszú ideje sürgeti a választások megtartását, mert a líbiai átmenet évek óta önfenntartó válsággá vált.
A legnagyobb kudarcot a 2021 decemberére tervezett választások elmaradása jelentette. Akkor az elnök- és parlamenti választásoktól sokan azt remélték, hogy lezárhatják a polgárháborús évek utáni átmenetet, ám a folyamat végül összeomlott. A felek nem tudtak megegyezni a választási szabályokról, az elnökjelöltek indulási feltételeiről és az új intézmények hatásköréről.
A megosztott Líbia
A folyamatosan meghiúsuló választások legfőbb oka továbbra is az ország megosztottsága. Nyugaton, Tripoliban működik az Abdulhamid Dbeibah vezette Nemzeti Egységkormány, míg keleten, Tobruk és Bengázi térségében a Képviselőházhoz kötődő politikai és katonai struktúrák meghatározóak. Utóbbi oldalon továbbra is kulcsszereplő Halifa Haftar tábornok és a Líbiai Nemzeti Hadsereg.
A nemzetközi háttér szintén bonyolult. Törökország elsősorban a tripoli központú kormányzatot támogatta, míg Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország inkább Haftar keleti erőihez kötődtek. A nyugati államok és az Egyesült Államok formálisan az ENSZ által elismert politikai folyamatot támogatják, ugyanakkor a gyakorlatban egyre több szereplő igyekszik mindkét líbiai hatalmi központtal kapcsolatot tartani.
Ezért is fontos, hogy a mostani megállapodásban nem csupán a választások időpontja szerepel, hanem az állami intézmények egységesítésének szándéka is. Líbia ugyanis nemcsak politikailag, hanem intézményileg, biztonságilag és pénzügyileg is megosztott ország.
Választások egész Líbiában
A líbiai állami testületek vezetői most abban állapodtak meg, hogy a 2027-es választásokat az egész országban megtartják, és olyan parlamentet hoznak létre, amely az ország egészét képviseli. Ez kulcskérdés, mert az elmúlt években sok választási terv éppen azon bukott meg, hogy a szemben álló politikai és fegyveres erők nem bíztak abban: az eredményt minden régió és hatalmi központ elfogadja.
A választások tisztaságának érdekében egy felügyelőbizottság létrehozását is tervezik. Ebben szerepet kapna a Líbiai Központi Bank vezetése, a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a biztonsági szervek és a hadsereg képviselete is.
A tervek szerint a 2027-ben megválasztott elnök egyik legfontosabb feladata egy alkotmányozási folyamat elindítása lenne. Ennek célja egy olyan új alkotmány kidolgozása, amely egyszerre teremtheti meg az állami egység, a hatalommegosztás és a tartós politikai rendezés alapját.
Óvatos remény, sok kockázattal
A mostani megállapodás mindenképpen figyelemre méltó fejlemény, de Líbiában az elmúlt években több hasonló menetrend is elakadt. A fő kérdés ezúttal is az lesz, hogy a politikai szereplők valóban érdekeltek-e a választások megtartásában, vagy csak újabb átmeneti alkut kötöttek az időhúzásra.
Ha a választások megvalósulnak, Líbia először kaphatna olyan országos felhatalmazással rendelkező vezetést, amely képes lehet lezárni a több mint másfél évtizedes átmenetet. Ha viszont a folyamat ismét kisiklik, az tovább mélyítheti az ország keleti és nyugati fele közötti szakadékot.
Tagek:
Egymondatos kiajánló:
