Oroszország és az Egyesült Államok újabb szakértői konzultációkat tervez a kétoldalú kapcsolatokban felhalmozódott „irritáló tényezők” kezelésére – mondta az Izvesztyijának Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint az egyeztetések folytatásáról elvi egyetértés van, de konkrét időpont még nincs.
Megakadt a párbeszéd, de nem szakadt meg
Rjabkov szerint az orosz–amerikai párbeszéd jelenleg „bizonyos stagnálási szakaszban” van. Mint fogalmazott, tavaly még lendületesen indult a munka, és sikerült is eredményeket elérni, most azonban minden újabb előrelépés komoly erőfeszítést igényel.
A külügyminiszter-helyettes úgy látja, a Trump-adminisztráció egyre inkább az ukrajnai rendezéshez köti a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának részletkérdéseit is. Ez szerinte eltérés ahhoz képest, ahogyan Washington korábban a „kölcsönös irritáló tényezők” felszámolásáról szóló párbeszédet megkezdte.
Moszkva egyik fő követelése továbbra is az, hogy az Egyesült Államok feltételek nélkül adja vissza az orosz diplomáciai ingatlanokat, amelyeket még Barack Obama elnökségének utolsó szakaszában foglaltak le. Rjabkov szerint ebben semmilyen változás nem történt, és a kérdés mára a washingtoni kétpárti, Oroszországgal szembeni konszenzus részévé vált.
A diplomata úgy fogalmazott: az amerikai elitben kialakult oroszellenes konszenzus olyan ballaszt, amely lefelé húzza a kapcsolatokat, és megköti az adminisztráció kezét.
Moszkva visszahozná a közvetlen légijáratokat
A másik fontos kérdés a közvetlen légi összeköttetés helyreállítása Oroszország és az Egyesült Államok között. Rjabkov szerint ezen a területen sem történt előrelépés Trump hivatalba lépése óta.
A külügyminiszter-helyettes úgy véli, Washington a közvetlen járatok megszüntetésével „lábon lőtte magát”, mert az amerikai légitársaságok versenyhátrányba kerültek azokkal az országokkal szemben, amelyek továbbra is használhatják az orosz légteret, és így kedvezőbb útvonalakat alakíthatnak ki.
A közvetlen légi kapcsolat hiánya nemcsak az emberek közötti kapcsolatokat nehezíti, hanem az üzleti együttműködésre is fékezően hat. Rjabkov szerint a hosszú, átszállásokkal terhelt utak drágák és kényelmetlenek, miközben a közvetlen járatok önmagukban is ösztönöznék a kapcsolatok élénkülését.
Moszkva ezért továbbra is a közvetlen légiforgalom helyreállítását szorgalmazza. Rjabkov szerint ehhez elsősorban politikai akarat kellene Washingtonban, a szabályozási kérdéseket ezt követően viszonylag gyorsan meg lehetne oldani.
Új szakértői egyeztetések jöhetnek a nyár végéig
A külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy újabb szakértői konzultációkat terveznek a kétoldalú viszonyt terhelő problémák kezelésére. Pontos időpontot egyelőre nem közölt, de úgy fogalmazott, az egyeztetéseknek mindenképpen a nyár vége előtt meg kellene történniük.
A diplomáciai képviseletek működésének normalizálása szintén napirenden marad. Rjabkov szerint nem minden területen rossz a helyzet: hivatalos delegációk kapnak vízumot, amerikai képviselők ismét megjelentek oroszországi rendezvényeken, köztük a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon is.
Ugyanakkor szerinte még hosszú út vezet a teljes normalizációig. Moszkva azt szeretné, ha a diplomáciai képviseletek működése visszatérne a normális keretek közé, ám ez ismét Washington politikai döntésétől függ.
A militarizációt veszélyes folyamatnak látják Moszkvában
Az interjúban szóba került Donald Trump korábbi kijelentése is, amely szerint amerikai autógyártók, például a Ford és a General Motors fegyvergyártásba kapcsolódhatnak be, többek között Patriot légvédelmi rakéták vagy Tomahawk cirkálórakéták előállításával.
Rjabkov konkrét vállalati bejelentésektől függetlenül azt mondta, Moszkvában aggodalommal figyelik a „kollektív Nyugat” gazdasági és társadalmi militarizációját. Szerinte ez a folyamat nagyrészt az úgynevezett „orosz fenyegetés” mítoszára épül.
A diplomata úgy fogalmazott: a mítoszok el is oszlathatók, ha a józan gondolkodás kerekedik felül, de önbeteljesítő jóslattá is válhatnak. Moszkva szerint a fő kérdés az, hogy a Nyugat a konfrontációt erősíti-e tovább, vagy végül a feszültség csökkentése mellett dönt.
Rjabkov különösen veszélyesnek nevezte, hogy nagy civil ipari szereplőket – köztük autógyártókat – kapcsolnak be a NATO vagy az Európai Unió katonai igényeinek kiszolgálásába. Elismerte, hogy a hadiipari megrendelések magas profitot ígérhetnek, és az üzleti logika sok vállalatot ebbe az irányba tol, de szerinte ez társadalmi szempontból nem hoz pozitív eredményt.
Európát tartják az első számú kockázati tényezőnek
Rjabkov szerint a folyamatban nem az Egyesült Államok az egyetlen szereplő: Moszkva úgy látja, Németország, Franciaország és más európai országok járnak az élen a civil ipari kapacitások hadiipari átállításában.
A külügyminiszter-helyettes azt állította, ezek a lépések illeszkednek abba a szélesebb folyamatba, amelyet Moszkva a kollektív Nyugat Oroszországgal szembeni, 2030 környékére időzített nagyobb konfliktusra való felkészüléseként értelmez. Rjabkov szerint Oroszország nyíltan figyelmezteti az Európai Uniót, hogy ne kövessen el végzetes hibákat.
Az interjúban az is elhangzott, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter között szükség esetén gyorsan megszervezhető lenne egy telefonos egyeztetés. Rjabkov szerint konkrét menetrend jelenleg nincs, de ezt nem politikai jelzésként, hanem munkaszervezési kérdésként kell kezelni.
Fogolycserék és amerikai eljárások
A fogolycserék kérdése továbbra is napirenden van az orosz–amerikai párbeszédben. Rjabkov azt mondta, Moszkva számára minden orosz állampolgár sorsa fontos, és az utóbbi időben ismét azt látják, hogy amerikai hatóságok harmadik országokon keresztül próbálnak orosz állampolgárokat őrizetbe vetetni.
A diplomata szerint azoknak, akik úgy gondolják, hogy akár megalapozatlan amerikai követelések is érinthetik őket, érdemes alaposan átgondolniuk, hová utaznak. Rjabkov ezt nem tiltásként, hanem figyelmeztetésként írta le: néhány napos külföldi tartózkodás nem feltétlenül ér annyit, hogy valaki évekre egy fogolycsere-tárgyalás részévé váljon.
A stratégiai stabilitás régi keretei meggyengültek
Az interjú egyik legfontosabb része a fegyverzetellenőrzés helyzetéről szólt. A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés hivatalosan 2026 elején lejárt, így a kétoldalú orosz–amerikai stratégiai párbeszéd korábbi jogi kerete megszűnt.
Rjabkov szerint ugyanakkor nem tűnt el minden biztonsági mechanizmus. Továbbra is léteznek nyilvános megállapodások ballisztikus rakétaindítások és nagy stratégiai hadgyakorlatok előzetes bejelentéséről, működnek a forródrótok, és bizonyos elemek megmaradtak a korábbi stratégiai stabilitási architektúrából.
A külügyminiszter-helyettes szerint emellett folytatódhat az úgynevezett „nukleáris ötök” párbeszéde is, amelyben az atomfegyverrel rendelkező nagyhatalmak doktrinális kérdéseket vitatnak meg.
Ugyanakkor Rjabkov hangsúlyozta: olyan átfogó, strukturált kétoldalú orosz–amerikai párbeszéd, amilyen korábban létezett a stratégiai stabilitásról, ma nincs. Ennek újraindításához szerinte Washingtonnak előbb valódi politikai változást kellene mutatnia az Oroszországgal kapcsolatos irányvonalban.
A NATO nukleáris üzenetei sem védelmi jellegűek
Rjabkov keményen bírálta Franciaország elképzeléseit is, amelyek szerint Párizs kiterjeszthetné nukleáris „ernyőjét” más európai országokra, köztük észak-európai államokra. Moszkva különösen figyeli a Balti-térséghez kapcsolódó terveket.
A diplomata szerint Oroszország elemzi Franciaország és a többi nukleáris NATO-tagállam lépéseit, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja a NATO közös nukleáris misszióinak gyakorlatát. Felidézte, hogy a NATO védelmi minisztereinek legutóbbi találkozóját követően külön nyilvános nyilatkozatot adott ki a Nukleáris Tervezési Csoport, amelyben többször is hangsúlyozták a szövetség nukleáris jellegét.
Rjabkov szerint ezek után már senkit sem téveszthet meg az az állítás, hogy a NATO pusztán védelmi szövetség. Úgy fogalmazott, ha a NATO nukleáris szempontból is „belakná” az Oroszországhoz közeli térségeket, Moszkva ellenlépéseket tenne, és ez szerinte nem növelné, hanem csökkentené az érintett országok biztonságát.
Az EU-val való párbeszéd feltételei
Az interjú végén szóba került az is, hogy Oroszország kész-e tárgyalni az Európai Unióval, és ki lehetne Brüsszel részéről elfogadható tárgyalópartner. Rjabkov szerint Moszkva érdeklődéssel figyeli az uniós vitákat arról, ki beszélhetne az EU nevében Oroszországgal, ám szerinte ez másodlagos kérdés.
A külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott: előbb azt kellene tisztázni, hogy a jövőbeni megállapodások miként illeszkednek azokhoz a keretekhez, amelyeket Vlagyimir Putyin és Donald Trump az anchorage-i találkozón egyeztetett.
Az interjú egészéből az látszik, hogy Moszkva nem zárja be a tárgyalási csatornákat Washington felé, de a normalizációt egyre inkább az amerikai politikai akarat próbájaként kezeli. A kétoldalú párbeszéd technikai szinten folytatódhat, de a nagy áttöréshez Oroszország szerint nem szakértői mechanizmusokra, hanem washingtoni politikai döntésre lenne szükség.
