Egy ideje mindenki arra vár, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásának eredményeként újra megnyíljon a világkereskedelem számára fontos Hormuzi-szoros. Egyes elemzők szerint azonban a jövőben Kínán múlhat majd az olaj világpiaci ára.
A világ második legnagyobb kőolaj-felhasználója, Kína mindent megtesz azért, hogy megőrizze készleteit, ugyanis az iráni háború miatt nem érkezett meg számára az a napi 11 millió hordó olaj, amelyre nagy szüksége lett volna. Az import csökkenése miatt azonban a meglévő készletekre, valamint a tiszta energiára támaszkodva Kína sikeresen korlátozta a magas árak belföldi hatásait.
Ezek a lépések a globális piacon is érezhetőek voltak. Bár egyes elemzők azt jósolták, hogy az olaj világpiaci ára ebben az évben elérheti a hordónkénti 200 dollárt, az energiapiaci sokk egyelőre mérsékelt maradt.
Az utóbbi napokban az olaj világpiaci ára ismét hordónként 78 dollár alá esett, miközben az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított támadása előtt 70 dollár alatt volt, majd májusban, a háború hatására 114 dollárig emelkedett.
Kínai befolyás
Kína globális energiapiaci befolyása növekszik, ezért az elemzők szerint az ország politikája és fogyasztási szokásai kulcsfontosságúak lesznek a piac számára, függetlenül attól, hogy mi lesz a Hormuzi-szorossal.
A Société Générale elemzői szerint az 1973-as arab embargó idején a 7 százalékos globális nyersolaj-kínálatcsökkenés az olajár 134 százalékos emelkedését eredményezte. Az árak azonban az iráni háború miatt nem emelkedtek ilyen mértékben, annak ellenére, hogy a háború a globális kőolaj-kínálat 14 százalékát érintette.
Ezt az ellentmondást sokan Kínának tulajdonítják, és az országot a „piacot egyensúlyba hozó láthatatlan kéznek” nevezik. Kína ugyanis képes napi 3 millió hordóval csökkenteni az olajimportot.
Tartalékok
Kína azért volt képes csökkenteni a nyersolaj-fogyasztást, mert a háború kirobbanása előtt jelentős készleteket halmozott fel, amelyek Oroszországból és Iránból származnak. Ezekből az országokból sikerült beszereznie a szankciók által sújtott, olcsó olajat.
Éppen ezért Kína kereskedelmi, illetve stratégiai tartalékokban több mint 1 milliárd hordó kőolajjal rendelkezik.
A kínai kormány korlátozta a feldolgozott nyersolajszármazékok, vagyis a benzin és a gázolaj exportját a belső szükségletek kielégítésének fenntartása érdekében.
Elektromos átállás
Ezenkívül Kínában az elektromos autók eladásának fellendülése miatt kevesebb fosszilis üzemanyagra van szükség. Az országban jelenleg minden második eladott gépjármű megújuló energiával működik. Elemzők szerint a kínai elektromosjármű-flotta tavaly napi 1 millió hordóval csökkentette az olajfogyasztást.
Éppen ezért valószínű, hogy a háború után, az olaj árának csökkenése ellenére sem kezd Kína újabb nagyarányú felhalmozásba. Ennek hatására stabilizálódhat a nemzetközi piac, és a többi ország is megkezdheti készleteinek feltöltését. De ha Peking másként dönt, azt is meg fogjuk érezni.
