Májusban ismét növekedni tudott az európai újautó-piac, de a részletes adatok azt mutatják, hogy a bővülés súlypontja fokozatosan áthelyeződik. Az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA adatai szerint az Európai Unióban májusban 955 ezer új személyautót regisztráltak, ami 3,2 százalékos éves növekedésnek felel meg.
Ha azonban a tágabb európai piacot nézzük, vagyis az EU mellett az EFTA-országokat és az Egyesült Királyságot is beleszámítjuk, már több mint 1,15 millió új autóról beszélhetünk. Ebben a bontásban különösen látványos, hogy miközben több nagy európai konszern csak stagnált vagy visszaesett, a kínai gyártók, valamint egyes japán és koreai márkák erősödni tudtak.
A kép ugyanakkor árnyaltabb annál, mint hogy egyszerűen „ázsiai térnyerésről” beszéljünk. A Hyundai például visszaesett, a Toyota lényegében stagnált, miközben a BYD, a Chery, a SAIC és a Leapmotor nagyon gyorsan növelte eladásait. A májusi adat ezért inkább azt jelzi, hogy az elektromos átállás és a kínai gyártók európai terjeszkedése egyszerre alakítja át a piacot.
Nagyok lassulása
A Volkswagen Csoport továbbra is messze a legnagyobb szereplő Európában. A VW, Audi, Škoda, Seat, Cupra és Porsche márkákat tömörítő konszern májusban a tágabb európai piacon valamivel több mint 300 ezer autót értékesített. Ez azonban éves alapon 3 százalékos visszaesést jelentett.
A második helyen álló Stellantis — amelyhez többek között a Peugeot, a Citroën, a Fiat, az Opel, a Jeep és az Alfa Romeo is tartozik — 164 958 autót adott el, ami 2,3 százalékos csökkenés. A Renault Csoport szintén mínuszban zárt: 110 124 darabos májusi eredménye nagyjából 1 százalékos visszaesést jelentett.
Az első ötbe még a Hyundai Csoport és a BMW fért be. A Hyundai és a Kia együtt 86 444 autót értékesített, ami 2,4 százalékos csökkenés, miközben a BMW Csoport kivételként növekedni tudott: 82 277 autóval 4,1 százalékos pluszt ért el. Ez azt mutatja, hogy a hagyományos nagy gyártók között is vannak nyertesek, de a piac egészét már nem ők mozgatják a leglátványosabban.
Kínai ugrás
A legfeltűnőbb változás a kínai gyártók előretörése. A Geely Csoport — amelyhez a Volvo Cars, a Polestar, a Smart, a Lynk & Co és több kínai márka is kapcsolódik — májusban 38 ezer feletti értékesítést ért el Európában, ami 12,6 százalékos növekedés.
A BYD teljesítménye ennél is látványosabb volt. A kínai gyártó májusban 32 ezernél is több autót regisztráltatott a tágabb európai piacon, éves alapon 136,6 százalékos növekedéssel. Ezzel a BYD már nem periférikus szereplő, hanem olyan márkák közelébe került, amelyek hosszú ideje jelen vannak Európában.
A SAIC, elsősorban az MG márkán keresztül, 30 ezer feletti darabszámmal és 13,9 százalékos növekedéssel zárt. A Chery pedig még látványosabb ütemben bővült: Omoda, Jaecoo és más márkái révén 27 ezer feletti európai értékesítést ért el, ami éves alapon 244 százalékos növekedést jelentett.
A legnagyobb százalékos ugrást a Leapmotor produkálta. A kínai gyártó májusban közel 10 ezer autót adott el Európában, ami több mint 465 százalékos bővülés. Igaz, ebben szerepet játszik az alacsony bázis is, de a trend ettől még egyértelmű: a kínai márkák már nemcsak belépni próbálnak Európába, hanem egyre több szegmensben versenyeznek a régi szereplőkkel.
Nem csak Kína
Az ázsiai kép nem merül ki Kínában. A Toyota Csoport májusban 78 ezer körüli európai eladással lényegében stagnált, a márka azonban továbbra is az egyik legerősebb nem európai szereplő. A koreai oldalon a Kia jól teljesített, miközben a Hyundai visszaesése lehúzta a csoportszintű eredményt.
A japán gyártók közül a Suzuki, a Mazda és a Honda is növekedést ért el májusban. A Suzuki közel 14 ezer autóval 2,2 százalékos, a Mazda több mint 12 ezer autóval 6,2 százalékos, a Honda pedig 8,3 százalékos bővülést mutatott. Ez különösen azért érdekes, mert a Nissan közben zsugorodott, így ha a trend tartós marad, a Suzuki akár erősebb pozícióba kerülhet a japán márkák európai rangsorában.
A képhez hozzátartozik a Tesla is, amely nem ázsiai gyártó, de májusban szintén kiugróan teljesített. Az amerikai elektromosautó-gyártó 28 610 autót értékesített a tágabb európai piacon, ami 107,9 százalékos éves növekedés. A Tesla ezzel egy rosszabb időszak után látványos visszapattanást mutatott, de közben egyre erősebb kínai versenytársakkal kell megküzdenie.
Elektromos fordulat
A májusi adatok legfontosabb üzenete nem pusztán az, hogy a kínai márkák gyorsan nőnek. Ennél mélyebb változás zajlik: az európai autópiacot egyre inkább az elektrifikált hajtások határozzák meg. Az akkumulátoros elektromos autók, a plug-in hibridek és a hibridek együtt már a piac több mint kétharmadát adták a tágabb európai térségben.
Eközben a benzines és dízelautók iránti kereslet meredeken csökken. Májusban mindkét hagyományos hajtástípus eladásai nagyjából ötödével estek vissza. Ez nem egyszerűen technológiai változás, hanem iparpolitikai és versenyképességi kérdés is. Az európai gyártóknak egyszerre kell megfelelniük a szabályozási nyomásnak, az elektromos átállás költségeinek és a kínai versenytársak ár- és modelloffenzívájának.
Az EU már vámokkal is igyekszik védeni saját iparát a Kínában gyártott elektromos autókkal szemben, de a májusi számok alapján ez önmagában nem állította meg a kínai márkák növekedését. A BYD, a Chery, a SAIC és a Geely tovább erősödött, részben azért, mert széles modellkínálattal, versenyképes árakkal és gyors európai piaci alkalmazkodással dolgoznak.
Átrendeződő verseny
Az európai autópiac tehát nem omlik össze, de a belső erőviszonyai gyorsan változnak. A Volkswagen, a Stellantis és a Renault továbbra is hatalmas szereplők, de májusban nem ők adták a növekedés lendületét. A dinamika inkább a kínai gyártók, az elektromos modellek és néhány rugalmasabb ázsiai márka oldalán látszik.
Ez hosszabb távon több kérdést is felvet. Meg tudják-e tartani az európai gyártók vezető pozícióikat az elektromos korszakban? Elég lesz-e a vámvédelem, ha a kínai cégek közben európai gyártási és értékesítési hálózatokat építenek? És képes lesz-e az EU úgy támogatni saját autóiparát, hogy közben ne drágítsa túl a fogyasztók számára az elektromos átállást?
A májusi adatok alapján a válasz még nem dőlt el. Annyi azonban látszik, hogy az európai autópiac új korszakba lépett: a verseny már nemcsak a német, francia, olasz és japán márkák között zajlik, hanem egyre inkább a kínai gyártók, az elektromos technológia és az iparpolitikai döntések határozzák meg.
