Az Egyesült Államok és Irán újabb nagyszabású csapásokat hajtott végre egymás ellen, miközben a Hormuzi-szoros hajóforgalma öt hete nem látott mélypontra zuhant. Teherán lezártnak nyilvánította a stratégiai vízi útvonalat, Washington azonban azt állítja, hogy a szoros továbbra is nyitva áll a kereskedelmi hajók előtt. A katonai eszkaláció hatására az olajárak mintegy négy százalékkal emelkedtek.
Újabb amerikai támadások Irán déli területei ellen
Az amerikai Középső Parancsnokság július 12-ről 13-ra virradó éjszaka jelentette be, hogy újabb légicsapásokat indított Irán ellen. Washington szerint a támadások célja Teherán azon képességeinek gyengítése volt, amelyekkel kereskedelmi hajókat veszélyeztethet a Hormuzi-szorosban.
Iráni források szerint a támadások több déli területet, köztük Bandar-Abbász és Csáhbahár kikötőjét, valamint Busehr és Hormozgán tartomány létesítményeit érintették. Robbanásokról számoltak be a Kesm-sziget, Dzsászk és Szirik térségéből is.
Az iráni külügyminisztérium szerint az amerikai műveletek nemcsak katonai célpontokat, hanem gazdasági infrastruktúrát, kikötőket és kommunikációs létesítményeket is értek. Teherán azzal vádolta Washingtont, hogy megsértette az amerikai–iráni ideiglenes megállapodást, és ellehetetlenítette az elmúlt hónapok feszültségcsökkentő diplomáciai erőfeszítéseit.
Irán amerikai támaszpontokat támadott
Az Iszlám Forradalmi Gárda közlése szerint Irán több hullámban rakétákkal és drónokkal támadta az Egyesült Államok közel-keleti katonai létesítményeit.
Az iráni beszámoló alapján találat érte az al-Hasszán herceg légibázist Jordániában, a bahreini Sejk Ísza támaszpontot, valamint több kuvaiti katonai objektumot. A Forradalmi Gárda azt állította, hogy üzemanyagraktárakat, légvédelmi rendszereket, radarokat, helikopter-karbantartó létesítményeket és amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőket semmisített meg.
Irán emellett ománi és bahreini amerikai infrastruktúra elleni támadásokról is beszámolt. A közölt károk mértékét egyelőre nem erősítették meg független források.
A Teherán által „kölcsönös válaszcsapásnak” nevezett műveletet az amerikai támadások megtorlásaként indították. Az iráni vezetés szerint a Hormuzi-szoros újbóli teljes megnyitásának egyetlen feltétele, hogy az Egyesült Államok befejezze katonai beavatkozását a térségben.
Hat hajó haladt át egyetlen nap alatt
A konfliktus következtében drámaian visszaesett a hajóforgalom. A Kpler hajókövető rendszer adatai szerint július 12-én mindössze hat hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, ami az elmúlt öt hét legalacsonyabb napi adata.
Az áthaladó hajók többsége kikapcsolta automatikus azonosító rendszerét, hogy ne lehessen könnyen követni a mozgását. A szorost elhagyó tartályhajók között volt a kétmillió hordó iráni kőolajat szállító Humanity, valamint a mintegy félmillió hordó kuvaiti olajterméket fuvarozó Capetan Andreas.
Amerikai források szerint ugyanakkor mintegy húsz kereskedelmi hajó jutott át a térségen az amerikai haditengerészettel együttműködve. Washington azt állítja, hogy a szoros hivatalosan nyitva van, és az amerikai erők készek garantálni a hajózás szabadságát.
A Forradalmi Gárda ezzel szemben bejelentette, hogy haditengerészeti egységei két, előírásokat megsértő hajót is feltartóztattak. Irán ragaszkodik ahhoz, hogy a hajók az iráni partokhoz közelebb vezető északi útvonalat használják, ne pedig az Omán felőli déli hajózási sávot.
Washington és Teherán szerint is náluk van az ellenőrzés
A két fél egymásnak teljesen ellentmondó állításokat tesz a szoros helyzetéről. Donald Trump amerikai elnök szerint a Hormuzi-szoros nyitva áll a kereskedelmi hajózás előtt, míg az iráni vezetés szerint a vízi útvonal lezárása érvényben marad az amerikai beavatkozás megszűnéséig.
Az amerikai és iráni haditengerészet eltérő útvonalakra próbálja terelni a hajókat. Míg az amerikai fél az ománi partok mellett vezető déli folyosót támogatja, Teherán az iráni felségvizekhez közeli északi áthaladást követeli meg.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kereskedelmi hajók az elmúlt hónapokban gyakran kikapcsolt jeladókkal közlekedtek, miközben az amerikai haditengerészet rádión és légi támogatással segítette áthaladásukat.
Négy százalékkal emelkedett az olaj ára
A katonai eszkaláció azonnal megjelent az energiapiacokon. A Reuters adatai szerint a Brent típusú kőolaj határidős ára 4,08 százalékkal, hordónként 79,11 dollárra, míg az amerikai WTI ára 4,11 százalékkal, 74,36 dollárra emelkedett.
Bár az árak egyelőre 80 dollár közelében maradtak, a piac attól tart, hogy az elhúzódó harcok tartósan korlátozhatják a Perzsa-öbölből induló energiaexportot. A Hormuzi-szoroson halad keresztül a világ tengeri kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának jelentős része.
A Forradalmi Gárda arra figyelmeztetett, hogy az amerikai katonai jelenlét és az újabb támadások folytatása a teljes globális olaj- és gázipart érintő eseményekhez vezethet. A hajóforgalom visszaesése alapján a szoros már most sem tekinthető normálisan működő kereskedelmi útvonalnak, függetlenül attól, hogy Washington hivatalosan nyitottnak, Teherán pedig lezártnak nyilvánítja.
