Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök washingtoni látogatása során találkozott Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, akivel a Bagdad és Washington közötti hosszú távú együttműködésről tárgyalt.
A megbeszélések egyik legfontosabb témája azonban az amerikai csapatok Irakból történő kivonása volt. Az iraki miniszterelnök közlése szerint az utolsó amerikai katonák legkésőbb szeptember 30-ig elhagyják az országot. A Pentagon megerősítette, hogy Washington végrehajtja a 2024-ben megkötött amerikai–iraki megállapodást.
Donald Trump amerikai elnök ugyancsak azt mondta, hogy az Egyesült Államok már nem tartja szükségesnek katonái iraki jelenlétét. Ali al-Zaidi ugyanakkor hangsúlyozta: az amerikai csapatok távoznak, az amerikai vállalatok és a két ország közötti gazdasági együttműködés azonban megmarad.
Az amerikai csapatkivonást korábban már több alkalommal napirendre tűzték, a határidők és az amerikai katonai jelenlét formája azonban többször is megváltozott.
A korábbi kivonulás
Az Egyesült Államok Irak 2003-as megszállását követően, egy 2008-ban megkötött amerikai–iraki biztonsági megállapodás alapján vállalta, hogy 2011 végéig kivonja harcoló alakulatait az országból.
Az utolsó amerikai harcoló egységek 2011 decemberében távoztak, bár az amerikai nagykövetség védelmére és a két ország közötti katonai együttműködés fenntartására kisebb létszámú személyzet Irakban maradt.
2014-ben azonban az Iszlám Állam gyors iraki előrenyomulása miatt, az iraki kormány kérésére amerikai és más koalíciós erők tértek vissza az országba. Feladatuk az iraki hadsereg kiképítése és támogatása, valamint az Iszlám Állam elleni műveletek segítése volt.
A következő években az amerikai hadsereg több alkalommal támadta azokat az Iránhoz kötődő iraki milíciákat is, amelyek korábban részt vettek az Iszlám Állam elleni harcokban. Ezeket a csapásokat Washington rendszerint az amerikai katonák és támaszpontok elleni rakéta- vagy dróntámadásokra adott válaszként indokolta.
Szolejmáni meggyilkolása
2020. január 3-án az amerikai hadsereg dróntámadást hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. A támadásban életét vesztette Kászem Szolejmáni iráni tábornok, az Iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Erőinek parancsnoka, valamint Abu Mahdi al-Muhandisz, az iraki Népi Mozgósítási Erők parancsnokhelyettese.
A gyilkosság után Irakban ismét felerősödtek a külföldi katonák távozását követelő hangok. Az iraki parlament január 5-én határozatot fogadott el, amelyben felszólította a kormányt, hogy vessen véget valamennyi külföldi katonai erő iraki jelenlétének, és vonja vissza a nemzetközi koalíciónak adott meghívását.
A parlamenti határozat ugyan politikailag jelentős volt, jogilag azonban nem számított kötelező erejű törvénynek, és nem tartalmazott konkrét kivonulási határidőt.
Az Egyesült Államok ezért nem hagyta el Irakot. Washington és Bagdad 2021-ben ehelyett arról állapodott meg, hogy az amerikai erők befejezik közvetlen harci küldetésüket, és kiképzői, tanácsadói, illetve támogató szerepkörben maradnak az országban. Az amerikai katonák létszáma ekkor továbbra is megközelítőleg 2500 fő volt.
Kétlépcsős menetrend
Az iraki és az amerikai kormány 2024 szeptemberében új, kétlépcsős kivonulási menetrendről állapodott meg.
Ennek első szakasza szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció iraki katonai küldetését 2025 szeptemberének végéig kellett lezárni, az amerikai erőknek pedig el kellett hagyniuk a szövetségi Irakban használt főbb támaszpontokat.
A második szakaszban az iraki Kurdisztánban maradó amerikai katonák továbbra is támogathatták az Iszlám Állam szíriai egységei elleni műveleteket. Ezt a szakaszt eredetileg 2026 végéig tervezték lezárni.
Átadták az Ain al-Aszad légibázist
2026 januárjában az amerikai hadsereg teljesen kivonult a nyugat-iraki Ain al-Aszad légibázisról, amelyet ezt követően az iraki hadsereg vett át.
Az eredeti tervek szerint az amerikai katonáknak már 2025 szeptemberében el kellett volna hagyniuk a támaszpontot, de a szíriai biztonsági helyzet miatt mintegy 250–350 amerikai tanácsadó és biztonsági szakember még hónapokig a bázison maradt.
Január közepére azonban valamennyi amerikai katona és katonai felszerelés elhagyta Ain al-Aszadot. Az Egyesült Államok ezt követően már elsősorban az észak-iraki Kurdisztán területén tartott fenn katonai jelenlétet.
A februárban kirobbant amerikai–iráni háború ismét feszültté tette az iraki biztonsági helyzetet. Iránhoz kötődő fegyveres csoportok amerikai támaszpontokat és diplomáciai létesítményeket támadtak, miközben az iraki kormány arra törekedett, hogy megakadályozza az ország közvetlen belesodródását a konfliktusba.
Felgyorsult a folyamat
A 2026 májusában hivatalba lépett Ali al-Zaidi tárgyalásokat kezdett Washingtonnal a még Irakban állomásozó amerikai erők kivonásának befejezéséről.
Az iraki miniszterelnök júliusi amerikai látogatása során Pete Hegseth védelmi miniszterrel és Donald Trump elnökkel is találkozott. Washington ezt követően megerősítette, hogy 2026. szeptember 30-ig valamennyi amerikai katona elhagyja Irakot.
A katonai kivonulás ugyanakkor nem jelenti az amerikai–iraki kapcsolatok megszakítását. Bagdad és Washington hosszú távú gazdasági, energetikai és biztonsági együttműködés kialakítására készül, miközben az iraki fegyveres erők veszik át az Iszlám Állam elleni műveletek teljes felelősségét.
