Kuba energetikai válsága júliusban tovább mélyült: kilenc nap alatt háromszor omlott össze az országos villamosenergia-rendszer, ismét csaknem tízmillió embert hagyva áram nélkül. Az üzemanyaghiány és az elöregedett infrastruktúra már nemcsak a hétköznapi életet, hanem az egészségügyet, a vízellátást és a közlekedést is bénítja.
Elfogy az üzemanyag
Kuba saját forrásból üzemanyag-szükségletének mindössze mintegy 40 százalékát képes előállítani. A hiány január óta vált kritikussá, miután Washington elvágta a venezuelai szállításokat, és más országokra is nyomást gyakorolt, hogy ne küldjenek olajat a szigetre.
A helyzetet tovább súlyosítja, hogy a kubai erőművek jelentős része évtizedekkel ezelőtt épült. A hálózat már az amerikai energiazárlat előtt is rendszeresen meghibásodott, a mostani üzemanyaghiány azonban végletesen lecsökkentette a rendszer tartalékait.
A mindennapok is leállnak
Az áramszünetek miatt akadozik a vízellátás, a telefon- és internetszolgáltatás, leáll a tömegközlekedés, megromlanak az élelmiszerek, a kórházak pedig kénytelenek műtéteket elhalasztani. Az áramszolgáltatást úgynevezett helyi „mikroszigetekből” próbálják fokozatosan helyreállítani, elsőként a kórházak és az élelmiszer-feldolgozó üzemek ellátását biztosítva.
Havannában és más városokban egyre gyakoribbak a napi húsz órát is meghaladó kimaradások. A rendkívüli állapot lassan hétköznapi rutinná válik, miközben a lakosság napelemekkel, akkumulátorokkal és kisebb generátorokkal próbál alkalmazkodni.
Nincs gyors megoldás
A válságot az amerikai szankciók és az energiaimport korlátozása jelentősen elmélyítették, de Kuba problémái nem kizárólag külső eredetűek. Az elöregedett erőműpark, a tartós gazdasági visszaesés, a turizmus gyengülése és az évek óta halogatott belső reformok egyaránt hozzájárultak a rendszer sérülékenységéhez.
Még az energiazárlat azonnali megszüntetése esetén is évekbe és dollármilliárdokba kerülne a kubai hálózat korszerűsítése. A megújulóenergia-programok enyhíthetnek a helyzeten, de rövid távon nem képesek kiváltani a hőerőművek és az importált üzemanyag szerepét.
Katonai opciók az asztalon
A gazdasági nyomás mellett Washingtonban katonai lehetőségeket is vizsgálnak. A CBS News értesülései szerint magas rangú amerikai védelmi tisztviselők lehetséges kubai műveleti forgatókönyveket tekintenek át. Ez azonban egyelőre előzetes katonai tervezés: nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy az amerikai vezetés döntött volna egy beavatkozásról.
Egy fegyveres támadás ugyanakkor egészen más helyzetet teremtene, mint a gazdasági nyomásgyakorlás. Ebben az esetben már nem pusztán Kuba politikai rendszere, hanem az ország területi épsége és nemzeti szuverenitása kerülne veszélybe – ami a kormánnyal elégedetlen kubaiakat is ellenállásra késztethetné.
Tagek:
Kiajánló:
