Több mint 130 jordániai politikus, akadémikus, kulturális szereplő, szakszervezeti vezető és törzsi tekintély követelte az országban állomásozó külföldi – elsősorban amerikai – csapatok kivonását. Az aláírók a Jordánia és az Egyesült Államok között 2021-ben megkötött katonai együttműködési megállapodás felmondását vagy jelentős korlátozását is kezdeményezték.
A petíció szerint a külföldi katonai jelenlét biztonsági, politikai és gazdasági veszélyeket teremt Jordánia számára, miközben növeli annak kockázatát, hogy az ország belesodródjon egy olyan regionális háborúba, amelynek hivatalosan nem részese.
Célponttá vált Jordánia
Az amerikai–iráni konfliktus során Irán több alkalommal támadott olyan jordániai katonai létesítményeket, amelyek amerikai erőket és haditechnikai eszközöket fogadnak be. A célpontok között szerepelt az ország keleti részén található Muwaffak asz-Szalti légibázis is, ahol az egyik júliusi rakétacsapás amerikai katonák halálát okozta.
A támadások nyomán Jordániában egyre erősebbé vált az a vélemény, hogy az amerikai katonai jelenlét nem növeli, hanem veszélyezteti az ország biztonságát. A petíció aláírói hangsúlyozták: Jordánia nem részese a háborúnak, ezért lakosságának sem kellene viselnie annak következményeit.
Közel négyezer amerikai katona
Az amerikai Kongresszusi Kutatószolgálat legutóbbi nyilvános adatai szerint közel négyezer amerikai katona állomásozik Jordániában. Ennél frissebb, a háború kezdete óta érkezett esetleges erősítéseket is tartalmazó hivatalos adat nem áll rendelkezésre.
A 2021-es védelmi együttműködési megállapodás széles körű hozzáférést biztosít az amerikai erőknek a kijelölt jordániai létesítményekhez. Lehetővé teszi többek között katonák, repülőgépek, fegyverek és hadianyagok bejuttatását, tárolását, valamint az amerikai katonai járművek és konvojok mozgását.
A jordániai kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az országban nincsenek amerikai fennhatóság alatt álló támaszpontok: a létesítmények jordániai szuverenitás alatt maradnak, és az amerikai erők kétoldalú megállapodás alapján használják őket.
A parlamentben is nő az ellenállás
A petíció aláírói azt követelik, hogy a katonai megállapodást terjesszék a jordániai nemzetgyűlés elé, és a képviselők dönthessenek annak felmondásáról vagy korlátozásáról. Emellett megtiltanák, hogy az Egyesült Államok jordániai repülőtereket, kikötőket, katonai bázisokat vagy más stratégiai létesítményeket használjon a regionális háborúhoz kapcsolódó műveletekben.
A feszültség a parlamentben is érzékelhető. Július végén heves tiltakozást váltott ki egy képviselő javaslata, hogy a törvényhozás fejezze ki részvétét a Jordániában megölt amerikai katonák miatt. A kezdeményezést végül elutasították, több képviselő pedig élesen bírálta Washington közel-keleti politikáját és Izrael támogatását.
Irak felől is érkezhet fenyegetés
A jordániai biztonsági vitát az Irakban működő, Iránnal szövetséges fegyveres csoportok tevékenysége is erősíti. E szervezetek egy része a Népi Mozgósítási Erők keretében működik, amelyet formálisan beillesztettek Irak állami biztonsági rendszerébe, számos frakció azonban jelentős önállósággal rendelkezik, és közvetlen kapcsolatokat ápol Teheránnal.
A csoportok korábban amerikai katonai és diplomáciai célpontok ellen is hajtottak végre támadásokat, miközben vezetőik az amerikai erők közel-keleti jelenlétének felszámolását követelik. Jordánia így nemcsak az iráni rakéta- és dróncsapások, hanem a regionális fegyveres hálózatok terjeszkedése miatt is egyre sebezhetőbb helyzetbe kerülhet.
