Az iráni Tasnim hírügynökség és az Al-Arabiya beszámolói szerint az Iráni Forradalmi Gárda különleges műveleti erői az elmúlt napokban összesen 14 úgynevezett „mélységi szárazföldi műveletet” hajtottak végre az iraki Kurdisztán területén.
Az iráni közlések szerint a kommandósok Erbíl és Szulejmánijja kormányzóságok területén hajtottak végre rajtaütéseket olyan iráni kurd fegyveres csoportok ellen, amelyeket Teherán azzal vádol, hogy az Egyesült Államok és Izrael támogatásával Irán elleni műveleteket készítenek elő.
Kurd parancsnokok lehettek a célpontok
A Forradalmi Gárdához kötődő Sepah News szerint az akciók során olyan kurd katonai vezetőket is célba vettek, akik fegyvereseket toboroztak és képeztek ki az iraki Kurdisztánban, hogy később iráni területen vessék be őket.
Az iráni források azt állítják, hogy az egységek a műveletek végrehajtása után veszteségek nélkül tértek vissza Iránba. Ezt, valamint a 14 szárazföldi művelet részleteit egyelőre nem erősítették meg független források, és a Kurdisztáni Regionális Kormány részéről sem ismert olyan nyilvános közlemény, amely részletesen beszámolna az akciókról.
Az azonban bizonyított, hogy iráni kurd ellenzéki fegyveres szervezetek az év elején amerikai tisztviselőkkel egyeztettek egy esetleges Irán elleni szárazföldi műveletről. A Reuters márciusban arról számolt be, hogy az Irakban állomásozó kurd csoportok amerikai támogatást, köztük fegyvereket és hírszerzési segítséget is kértek. A Pentagon ugyanakkor akkor tagadta, hogy amerikai terveket konkrétan valamely kurd szervezet felfegyverzésére alapoznának.
Teherán szerint Kurdisztán hírszerzési hátországgá vált
Hassan Ghashghavi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának szóvivője korábban többször azt állította, hogy az Egyesült Államok és az izraeli Moszad az iraki Kurdisztánt használja az Irán elleni műveletek egyik hátországaként.
A február végén kirobbant amerikai–izraeli–iráni konfliktus idején valóban megnőtt az aktivitás az iraki–iráni határ térségében. Több iráni kurd szervezet jelezte, hogy kész lenne fegyveres erőkkel behatolni Iránba, miközben a Forradalmi Gárda rakéta- és dróncsapásokkal támadta ezek iraki támaszpontjait. Már március elején több ilyen célpontot értek iráni csapások Erbíl és Szulejmánijja környékén.
Teherán szerint az Irán elleni stratégia része kisebb fegyveres egységek beszivárogtatása, valamint szabotázsakciók végrehajtása katonai és biztonsági létesítmények ellen. Az iráni vezetés azt állítja, hogy ezek jelentős részét az elmúlt hónapokban sikerült megakadályozni.
Régi konfliktus az iraki–iráni határon
Az iráni kurd fegyveres szervezetek jelenléte Észak-Irakban nem új jelenség. Olyan csoportok, mint a PDKI, a Komala, a PAK vagy a PJAK hosszú ideje rendelkeznek bázisokkal az iraki Kurdisztán területén, Teherán pedig rendszeresen azzal vádolja őket, hogy innen szerveznek Irán elleni akciókat.
Irak és Irán már 2023-ban külön biztonsági megállapodást kötött, amelynek értelmében Bagdad vállalta, hogy lefegyverzi az iráni kurd fegyveres csoportokat, felszámolja a határ menti támaszpontjaikat, és tagjaikat a határtól távolabb fekvő táborokba telepíti át. A folyamat részben meg is kezdődött, de a fegyveres szervezetek jelenléte nem szűnt meg teljesen.
A jelenlegi amerikai–iráni konfliktus ismét stratégiai jelentőségűvé tette ezt a hegyvidéki határtérséget, és az iráni különleges erők mostani műveletei arra utalnak, hogy Teherán nem kívánja megengedni egy újabb szárazföldi front kialakulását nyugati határainál.
