Új intézményes keretet hozott létre Kína és az Európai Unió az egyre sokasodó kereskedelmi viták kezelésére – írta az Observer. A június végén elindított Kína–EU Kereskedelmi és Beruházási Konzultációs Mechanizmus célja nem az, hogy egyik napról a másikra eltüntesse a nézeteltéréseket, hanem hogy megakadályozza: minden egyes gazdasági vita politikai konfliktussá nőjön.
Már nem csak az elektromos autókról van szó
Az elmúlt években a kínai–európai kereskedelmi súrlódások egyre több területre terjedtek ki. Az elektromos autók mellett akkumulátorok, napelemek, kritikus nyersanyagok, orvostechnikai eszközök, közbeszerzések, exportellenőrzés és iparpolitikai támogatások is viták tárgyává váltak.
A probléma az, hogy az egyes ügyek egyre gyakrabban stratégiai jelentőséget kapnak. A kínai elektromos autó már nem egyszerűen importtermék, hanem az európai autóipar jövőjéről szóló vita része, a ritkaföldfémek pedig ellátásbiztonsági kérdéssé váltak.
Az új mechanizmus ezért négy külön munkaterületre osztja a párbeszédet: a kereskedelmi és beruházási egyensúlyra, az exportellenőrzésre, a szellemi tulajdonra és a WTO-val kapcsolatos kérdésekre. Emellett közös monitoringrendszert is kialakítanak, amelynek feladata, hogy a vitákban mindkét fél ugyanabból az adatbázisból induljon ki.
Peking nem kevesebb kereskedelmet akar
Különösen érdekes a kínai fél elképzelése a kereskedelmi egyensúly helyreállításáról. Peking ezt „felfelé történő kiegyensúlyozásnak” nevezi: a cél nem a kínai export visszaszorítása, hanem az európai export és a kétoldalú együttműködés növelése.
Kína szerint erre több lehetőség is kínálkozik. Bővítenék az együttműködést a mesterséges intelligencia és a zöld átállás területén, növelnék a szolgáltatáskereskedelmet, és tárgyalásokkal javítanák a kölcsönös piacra jutást.
A kínai érvelés szerint ráadásul félrevezető kizárólag az EU jelentős árukereskedelmi deficitjéből kiindulni. 2025-ben az Európai Uniónak 21,3 milliárd eurós többlete volt Kínával szemben a szolgáltatáskereskedelemben, vagyis a két gazdaság közötti mérleg jóval összetettebb annál, mint amit pusztán a konténerekben szállított áruk mutatnak.
Brüsszel egyszerre tárgyal és keményít
A párbeszéd azonban nem jelenti a kereskedelmi konfliktus végét. Az Európai Unió közben tovább erősíti gazdaságbiztonsági és kereskedelemvédelmi eszközeit, és újabb kínai termékekkel szemben indít vizsgálatokat vagy vezet be korlátozásokat.
Így egy sajátos kettős politika alakul ki: Brüsszel tárgyalási csatornákat nyit Pekinggel, miközben továbbra is kész antidömping-vámokat, exportkorlátozásokat és más kereskedelemvédelmi intézkedéseket alkalmazni.
A kínai elemzés szerint ugyanakkor Európa versenyképességi problémáinak egy részét túl könnyű a kínai konkurenciára visszavezetni, miközben az európai ipart a magas energiaárak, a szabályozási terhek, a széttagolt tőkepiacok és az innovációs problémák is fékezik.
Ősszel jön az első valódi próba
A két fél az elmúlt hetekben már több mint húsz szakértői egyeztetést tartott, a konzultációs mechanizmus második magas szintű ülését pedig őszre tervezik.
Ez lesz az első valódi tesztje annak, hogy az új rendszer képes-e a politikai nyilatkozatokat konkrét megállapodásokká alakítani. Ha sikerül előrelépni az adatmegosztásban, a piacra jutásban és az exportellenőrzés kiszámíthatóbbá tételében, a mechanizmus legalább fékezheti a kereskedelmi konfliktus eszkalációját.
A kínai–európai gazdasági verseny ettől még nem szűnik meg. A tét inkább az, hogy ezt a versenyt tárgyalóasztalok mellett vagy egy egyre szélesebb vámháború közepette folytatják tovább.
