Kolumbia lett az Egyesült Államok által létrehozott Amerika Pajzsa kezdeményezés tizenkilencedik tagja, miközben Washington és több latin-amerikai kormány egyre keményebb biztonságpolitikai irányt vesz. Bogotá fordulata különösen látványos: az augusztus 7-én hivatalba lépett Abelardo de la Espriella szakított elődje, Gustavo Petro politikájával, és ismét szoros katonai együttműködést keres az Egyesült Államokkal.
Véget ért Petro „totális békéje”
De la Espriella már beiktatásakor világossá tette, hogy nem kívánja folytatni Petro tárgyalásos stratégiáját a gerillaszervezetekkel és más fegyveres csoportokkal szemben. Az új elnök az illegális kokatermesztés felszámolását és a fegyveres szervezetek elleni keményebb fellépést ígérte, miközben külpolitikájában is gyors irányváltásba kezdett: helyreállítja a kapcsolatokat Izraellel, Kubával és Nicaraguával viszont megszakítaná azokat.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a héten Panamában azt közölte, hogy Bogotá közös amerikai–kolumbiai katonai műveleteket is kért a „narkoterrorista” szervezetek ellen. Washington az ELN-t és egyes FARC-utódszervezeteket is lehetséges célpontként említi. A Trump-kormány emellett egymilliárd dollárnyi biztonsági támogatást tervez Kolumbiának.
Mi az az Amerika Pajzsa?
Donald Trump márciusban indította el az Amerika Pajzsa – hivatalosan az Amerikai Kartellellenes Koalíció – nevű kezdeményezést, amelynek célja a kábítószerkartellek és más, Washington által terroristának minősített hálózatok elleni katonai és hírszerzési együttműködés.
A program azonban jóval túlmutat egy hagyományos rendőrségi drogellenes együttműködésen. Hegseth arról beszélt, hogy az Egyesült Államok partnerországokkal együtt katonai erőt is alkalmazhat a terroristának minősített szervezetek ellen, és a Trump-kormány egyre nyíltabban kapcsolja össze a kartellek elleni fellépést a nyugati féltekén működő külső hatalmak befolyásának visszaszorításával.
Kuba körül is nő a nyomás
Az Amerika Pajzsa hivatalosan nem Kuba ellen létrehozott szövetség, Havanna azonban egyre inkább az amerikai nyomásgyakorlás középpontjába kerül.
Hegseth júniusban a guantánamói amerikai támaszponton arra figyelmeztette Kubát, hogy ha olyan fegyvereket szerez be, amelyekkel amerikai területet vagy a támaszpontot fenyegetheti, abból olyan konfrontáció következhet, amelyet szerinte a szigetország nem tudna elviselni. Már korábban Donald Trump és Marco Rubio is nyitva hagyta a katonai fellépés lehetőségét.
Washington azt állítja, hogy Oroszország, Irán és Kína katonai vagy hírszerzési jelenléte is erősödik Kubában. Amerikai hírszerzési értesülések szerint Havanna több száz, részben orosz és iráni eredetű katonai drónhoz jutott, míg amerikai értékelések kínai és orosz elektronikai hírszerző létesítmények bővítéséről is beszélnek. Kuba és Kína több ilyen amerikai állítást visszautasított.
Washington augusztus elején újabb intézkedéseket is hozott a kubai fegyverbeszerzésekben és külföldi katonai együttműködésben közreműködő személyek és szervezetek ellen.
Nem csak Kolumbia távolodik Havannától
A regionális átrendeződésnek már más jelei is vannak. A Dominikai Köztársaság augusztus 13-án kilenc kubai diplomatát és családtagjaikat utasította ki, indoklás nélkül. Havanna szerint a lépés az Egyesült Államok Kuba elleni nyomásgyakorlásának következménye.
Kolumbia csatlakozása ezért önmagánál nagyobb jelentőségű. Washington a kartellek elleni küzdelem köré olyan regionális biztonsági hálózatot épít, amely egyúttal az Egyesült Államok politikai és katonai befolyását is erősíti Latin-Amerikában. Kuba pedig – amely évtizedek óta az amerikai politika egyik legfontosabb ellenpontja a térségben – egyre kevesebb baráti kormányra számíthat közvetlen környezetében.
