Kolumbia fegyveres csoportjai már nemcsak futárként, megfigyelőként alkalmaznak besorozott gyerekeket: a Human Rights Watch friss jelentése szerint egyes szervezetek robbanóanyaggal felszerelt drónok kezelésére is kiképzik őket. A toborzás ráadásul egyre nagyobb részben támaszkodik a közösségi oldalakra, ahol pénzzel, fegyverekkel és a gerillaélet romantizált képével próbálják megszólítani a kiskorúakat.
Újra nő a gyerektoborzás
A HRW augusztus 24-én közzétett, 102 oldalas jelentése szerint 2021 óta legalább 1500 gyermeket toboroztak fegyveres csoportok Kolumbiában. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a valódi szám ennél magasabb lehet, mivel számos eset soha nem kerül a hatóságok látókörébe.
A különböző statisztikák ezért nem teljesen azonosak. A kolumbiai ombudsmani hivatal nyilvántartása 2024 végén 625 esetet tartalmazott, míg az ENSZ szigorúbb ellenőrzési rendszerében 453 esetet sikerült igazolni ugyanabban az évben. Utóbbi is azt jelenti, hogy átlagosan húszóránként toboroztak vagy használtak fel egy gyermeket valamelyik fegyveres szervezetben.
Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a 2016-os békemegállapodást követően egy ideig visszaszorult a jelenség. A FARC fő szervezetének leszerelése után azonban számos vidéki területen új fegyveres csoportok és FARC-disszidens szervezetek kezdtek versengeni a kokaintermelés, az illegális bányászat, a zsarolás és a helyi területek ellenőrzéséért.
A drónt játéknak mutatják be
A legújabb fejlemény a drónok megjelenése. A HRW gyermekvédelmi szakemberek beszámolói alapján azt írja: kiszabadult gyerekek arról számoltak be, hogy megtanították őket felfegyverzett drónok kezelésére, miközben parancsnokaik ezt nem harci feladatként, hanem egyfajta játékként mutatták be nekik.
A szervezet egy olyan, idén májusban nyilvánosságra került videót is megvizsgált, amelyen egy feltehetően kiskorú fiú készít elő egy drónt, majd házi készítésűnek tűnő robbanószerkezetet rögzít rá.
Ez nem elszigetelt technikai kísérlet. A kolumbiai ombudsmani hivatal szerint 2026 januárja és májusa között 121 dróntámadást hajtottak végre az országban, amelyekben 21 ember meghalt és 145 megsebesült. A rendőrség májusban egy olyan hálózat felszámolásáról számolt be, amely támadó drónokat, robbanóanyagokat és más katonai technológiát szállított az Iván Mordisco vezette FARC-disszidenseknek. Júniusban egy másik rajtaütés során hét drónt és több száz improvizált robbanószerkezetet foglaltak le.
TikTokon keresnek új harcosokat
A technológia azonban nemcsak a harctéren változtatja meg a konfliktust. A HRW szerint a közösségi média mára a gyermektoborzás egyik legfontosabb eszközévé vált.
A kolumbiai különleges békebíróság adatai szerint a 2025-ben besorozott gyermekek 44 százalékát közösségi médián keresztül érték el. A HRW több mint hetven fiókot és negyven bejegyzést vizsgált meg, amelyek fegyveres szervezetek életét idealizálták vagy közvetlenül új tagokat kerestek.
A módszerek kifejezetten a fiatal közönséghez igazodnak. TikTokon egyes, a hatóságok által „fegyveres influenszereknek” nevezett szereplők terepruhában, fegyverekkel és készpénzzel pózolnak, azt sugallva, hogy a csatlakozás pénzt, tekintélyt és kalandot jelent. Facebookon pedig közvetlen üzenetekben keresnek meg gyerekeket állítólagos „lehetőségekkel”.
A HRW azt is tapasztalta, hogy amikor kutatói fegyveres csoportokhoz kapcsolódó tartalmakat néztek, az ajánlórendszerek további hasonló profilokat és bejegyzéseket kezdtek kínálni nekik. A szervezet ezért arra figyelmeztet, hogy az algoritmusok bizonyos esetekben akaratlanul is felerősíthetik a toborzók elérését.
A Meta és a TikTok egyaránt azt közölte a HRW-vel, hogy tiltja a fegyveres és bűnszervezetek toborzó tevékenységét, és eltávolítja az ilyen fiókokat. A probléma azonban részben újratermelődik: a kolumbiai békebíróság 2025-ben 146 problémás Facebook- és TikTok-fiókot azonosított, amelyek közül 37 még 2026 februárjában is működött, míg több megszüntetett profil helyett új fiókok jelentek meg.
Cauca lett a válság központja
A toborzás földrajzilag sem egyenletes. Cauca délnyugati megye különösen súlyosan érintett, ahol a FARC utáni hatalmi vákuumban több fegyveres szervezet küzd a területek és a kábítószer-útvonalak ellenőrzéséért.
Az ombudsmani adatok szerint 2024-ben csak Caucában 376 gyermek toborzását jelentették, 2023-ban pedig 278-at. A FARC-disszidens szervezetek országosan is a legtöbb esetért felelősek: 2025-ben önmagában az Iván Mordisco vezette EMC-hez kötötték a jelentett toborzások 43,4 százalékát, jóval megelőzve az ELN-t és a Clan del Golfót.
Különösen súlyos az őslakos közösségek helyzete. A 2021 és 2025 között dokumentált esetek csaknem felében őslakos gyermek volt az áldozat, miközben az őslakosok Kolumbia lakosságának alig több mint négy százalékát adják. Az országban toborzott őslakos gyermekek mintegy 80 százaléka Caucából származott.
A lányok aránya is emelkedik. Az ombudsmani hivatal szerint a besorozott gyermekek átlagosan körülbelül 40 százaléka lány volt 2020 és 2025 között, 2025-ben pedig már nagyjából 43 százalékot tettek ki.
A régi háború új technológiával tér vissza
A HRW jelentésének talán legfontosabb tanulsága ezért nem önmagában az, hogy Kolumbiában továbbra is gyermekeket soroznak be. Ez a több évtizedes konfliktus egyik legsötétebb öröksége.
Az újdonság az, ahogyan a régi gyakorlat alkalmazkodik az új technológiához. A fegyveres szervezetek ugyanazokat a társadalmi problémákat – szegénységet, gyenge állami jelenlétet, oktatási nehézségeket és családi kiszolgáltatottságot – használják ki, mint korábban, de már TikTokon keresik az utánpótlást, internetes üzenetekkel tartják a kapcsolatot, és kereskedelmi drónokat alakítanak át fegyverekké.
A drón ráadásul különösen alkalmas erre a manipulációra: egy videojátékhoz hasonló kezelőfelület mögött nagyon is valódi háború zajlik. A gyermeknek nem feltétlenül kell fegyverrel a kezében állnia a frontvonalon ahhoz, hogy közvetlenül részt vegyen egy támadásban.
A Human Rights Watch ezért nemcsak a fegyveres csoportok elleni hatékonyabb nyomozást és a veszélyeztetett vidéki közösségek erősebb védelmét sürgeti, hanem azt is, hogy a technológiai platformok gyorsabban távolítsák el a toborzó hálózatokat, és őrizzék meg az azokhoz kapcsolódó bizonyítékokat a büntetőeljárások számára.
Kolumbiában így a békemegállapodás után egy évtizeddel nem egyszerűen a régi fegyveres konfliktus maradványai élnek tovább. A háború maga változik: olcsóbb, digitálisabb és bizonyos értelemben könnyebben hozzáférhető lett – még a gyerekek számára is.
