Vlagyimir Putyin várható szeptemberi indiai látogatása jóval többről szólhat egy újabb BRICS-csúcstalálkozónál. Miközben Washington egyre nagyobb nyomást helyez Újdelhire az orosz olaj vásárlása miatt, India és Oroszország éppen az energia-, műtrágya-, nukleáris és technológiai együttműködés további bővítéséről tárgyal.
Három hét, két csúcstalálkozó
Az előkészületek már látványosan felgyorsultak. Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter augusztus 23–24-én Moszkvában tárgyalt, ahol nemcsak Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettessel találkozott, hanem Putyin is fogadta a Kremlben.
Dzsaishankar Narendra Modi személyes üzenetét is átadta az orosz elnöknek. Az indiai miniszter szerint Modi először az augusztus 31. és szeptember 1. között Kirgizisztánban rendezendő Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcsán várja a találkozást Putyinnal, majd szeptember 12–13-án Újdelhiben a BRICS vezetői találkozóján.
A szeptemberi indiai út ugyanakkor augusztus 25-én még nem volt teljesen végleges: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott, Moszkva reméli, hogy Putyin személyesen vesz részt a BRICS-csúcson. Az éves orosz–indiai kétoldalú csúcs pedig külön esemény lesz; a 2025. decemberi találkozó végén Putyin Modit hívta meg Oroszországba a 2026-os, immár 24. éves csúcstalálkozóra.
A kereskedelem lett a motor
A mostani kapcsolatot már nem elsősorban a fegyverüzletek mozgatják. Putyin a Dzsaishankarral folytatott tárgyaláson külön kiemelte az energiát, a műtrágyát, az atomenergetikát és a csúcstechnológiát.
A kétoldalú kereskedelem az ukrajnai háború után ugrott meg igazán. A 2024–2025-ös indiai pénzügyi évben rekordot jelentő 68,7 milliárd dollárt ért el, majd 2025–2026-ban valamelyest visszaesett. Az idei első félévben azonban Manturov szerint ismét nyolc százalékkal nőtt a forgalom. A két ország célja továbbra is legalább 100 milliárd dollár elérése 2030-ig.
Van azonban egy jelentős probléma: a kereskedelem erősen egyoldalú. Dzsaishankar szerint az indiai deficit már meghaladta az 50 milliárd dollárt, ezért Újdelhi gyógyszerekből, mezőgazdasági termékekből, gépekből és más iparcikkekből jóval többet szeretne eladni Oroszországban.
Ennek érdekében napirenden van a fizetési rendszerek fejlesztése, a nemzeti valuták nagyobb használata, a vám- és nem vámjellegű akadályok lebontása, valamint az India és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek előkészítése Manturov szerint aktív szakaszban van.
Olaj, műtrágya és atom
A kapcsolat legérzékenyebb pontja továbbra is az energia. India az elmúlt években Oroszország egyik legfontosabb olajpiacává vált, júliusban pedig egy indiai kereskedelmi kutatóintézet becslése szerint az ország teljes kőolajimportjának már több mint fele Oroszországból érkezett.
Éppen emiatt nő Washington nyomása. Az Egyesült Államokban olyan szankciós jogszabályt fogadtak el, amely akár százszázalékos vámokat is lehetővé tehet az orosz energiahordozók nagy vásárlóival szemben. Az indiai diplomácia azonban következetesen azzal érvel, hogy Újdelhi saját energiabiztonsága alapján dönt beszerzéseiről.
Az olaj mellett kevésbé látványos, de Indiának stratégiailag szintén fontos az orosz műtrágya. Az indiai import 2025-ben csaknem negyven százalékkal nőtt, Putyin pedig most jelezte, hogy Moszkva kész tovább növelni a szállításokat. A decemberi csúcson már hosszú távú szerződésekről és közös műtrágyagyártó vállalkozások létrehozásáról is tárgyaltak.
A harmadik nagy terület az atomenergia. Oroszország részt vesz a kudankulami atomerőmű bővítésében, a felek pedig új orosz tervezésű blokkokról, nukleáris berendezések indiai gyártásáról és egy második indiai telephely lehetőségéről is tárgyalnak.
A hadiipari kapcsolat is átalakul
A katonai együttműködés továbbra is az orosz–indiai kapcsolat egyik történelmi pillére, de a modell változik.
India haderejében még mindig meghatározóak az orosz vagy szovjet eredetű rendszerek, a Szu–30MKI vadászgépektől a T–90 harckocsikon át a légvédelmi rendszerekig. A BrahMos szuperszonikus robotrepülőgép pedig az orosz–indiai közös fejlesztés legismertebb példája.
Újdelhi azonban egyre kevésbé akar egyszerű importőr lenni. A 2025-ös közös nyilatkozat szerint a katonai-technikai együttműködés közös kutatás-fejlesztés, közös fejlesztés és közös gyártás felé fordul, beleértve az orosz eredetű fegyverek alkatrészeinek indiai előállítását és a technológiatranszfert is.
Ez illeszkedik Modi „Make in India” politikájába. Az indiai védelmi minisztérium éppen augusztusban tett újabb több száz alkatrészt a belföldön gyártandó termékek listájára, köztük a Szu–30MKI és annak AL–31FP hajtóművének egyes részeit is.
Konnektivitás és stratégiai autonómia
Mindez könnyen keltheti azt a benyomást, hogy India egyre közelebb kerül Oroszországhoz. Újdelhi politikáját azonban pontosabban írja le a stratégiai autonómia, mint bármilyen blokkhoz való csatlakozás.
India Moszkvával együtt szerepel a BRICS-ben és az SCO-ban, miközben az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával a Quadban működik együtt. Dzsaishankar februárban kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a stratégiai autonómia mélyen beépült az indiai politikai gondolkodásba, és India olyan döntéseket is meg fog hozni, amelyekkel partnerei nem feltétlenül értenek egyet.
Moszkva éppen ezért különösen értékes Újdelhi számára. Oroszország energiát, nukleáris technológiát, haditechnikát és diplomáciai együttműködést kínál úgy, hogy közben India nem köteles egy orosz vezetésű politikai blokkba belépni.
A kapcsolat logikája tehát nem az, hogy India „Oroszország oldalára áll”. Éppen az a célja, hogy ne kelljen oldalt választania.
Kína is visszatérhet Újdelhibe
A BRICS-csúcsot még érdekesebbé teszi, hogy várhatóan Hszi Csin-ping is Indiába utazik. A Reuters kínai forrásai szerint Peking már a szállodai és biztonsági előkészületeket végzi, és mintegy négyszáz fős delegáció érkezhet Hszivel. A látogatást Peking egyelőre nem erősítette meg hivatalosan.
Ha megvalósul, ez lesz a kínai vezető első indiai útja hét év után. Ennek különös súlyt ad, hogy India és Kína között továbbra is fennáll a mintegy 3800 kilométeres vitatott himalájai határ problémája, és a 2020-as összecsapásokban mindkét oldal katonákat veszített.
Szeptemberben tehát Modi, Putyin és Hszi ugyanazon a BRICS-csúcson lehet jelen – három olyan hatalom vezetőjeként, amelyek sok kérdésben együttműködnek, más területeken viszont egymással is versengenek.
Nem Nyugat-ellenes, hanem többközpontú
Moszkvának India azért is fontos, mert megmutatja, hogy Oroszország ázsiai kapcsolatrendszere nem kizárólag Kínára épül. Újdelhi pedig Oroszországon keresztül tovább bővítheti saját mozgásterét egy olyan időszakban, amikor Washington egyszerre tekinti Indiát Kína ellensúlyának és próbálja befolyásolni az orosz energiával kapcsolatos döntéseit.
A 2025-ös közös nyilatkozat ezért beszélt „multipoláris világról és multipoláris Ázsiáról”. Ez a megfogalmazás talán pontosabban írja le a két ország kapcsolatát, mint a hagyományos szövetséges–ellenfél felosztás.
Putyin várható újdelhi látogatásának legfontosabb üzenete így nem feltétlenül az lesz, hogy India közelebb került Oroszországhoz. Hanem az, hogy Újdelhi továbbra sem fogadja el, hogy választania kelljen Moszkva, Washington vagy akár Peking között: mindegyikkel addig és abban működik együtt, ameddig azt saját érdekei indokolják.
