Izrael a hollandok és a spanyolok után már a brit képviselők kizárását is mérlegeli a Gázai övezet jövőjével foglalkozó nemzetközi koordinációs központból. A vita azt mutatja, hogy az izraeli–európai kapcsolatok egyre mélyebbre zuhannak.
A hollandokat már elküldték
Augusztus 25-én Gideon Szaár izraeli külügyminiszter bejelentette, hogy Hollandia képviselőinek egy héten belül el kell hagyniuk a dél-izraeli Kirjat Gatban működő, amerikai vezetéssel létrehozott nemzetközi koordinációs központot.
Az indoklás szokatlanul nyílt volt. Szaár szerint Hága az elmúlt időszakban sorozatosan „Izrael-ellenes” intézkedéseket hozott, a közvetlen kiváltó ok pedig a holland döntés volt, amely korlátozza az izraeli telepekről származó áruk kereskedelmét.
Az izraeli külügyminiszter üzenete lényegében úgy szólt: aki Izrael ellen lép fel, annak nem jár automatikusan beleszólás a térség jövőjének alakításába.
A hollandok ráadásul nem az elsők. Spanyolország képviselőit Izrael már korábban kizárta a Kirjat Gat-i központból, Madrid Izrael-politikájára hivatkozva.
Most London került célkeresztbe
A Financial Times szerint az izraeli vezetés az elmúlt hetekben már azt is komolyan mérlegelte, hogy a brit küldöttséget is eltávolítja a központból.
Ez különösen nagy lépés lenne. Az Egyesült Államok után ugyanis Nagy-Britannia adja a központ második legnagyobb delegációját, sőt az amerikai parancsnok helyettese is brit. A brit kizárás ezért már nem pusztán jelképes diplomáciai büntetés lenne, hanem a központ működését is érezhetően érintené.
A Financial Times értesülése szerint német és olasz tisztviselők jövője is szóba került. A Jerusalem Postnak egy izraeli tisztviselő később kifejezetten tagadta, hogy Németország és Olaszország képviselőinek eltávolítását mérlegelnék. A brit ügy viszont nagyon is valós.
Az E1-terv lett az új töréspont
London és Jeruzsálem viszonya az utóbbi hónapokban gyorsan romlott, az egyik legfontosabb konfliktuspont pedig az úgynevezett E1 telepépítési terv.
Az E1 Jeruzsálem és Ma’ale Adumim között helyezkedik el a megszállt Ciszjordániában. Kritikusai szerint az ottani nagyarányú izraeli építkezés fizikailag is megnehezítené egy összefüggő palesztin állam létrehozását, mert tovább szabdalná Ciszjordániát és elszigetelné Kelet-Jeruzsálemet.
Ed Miliband brit külügyminiszter augusztus 19-én „elfogadhatatlannak és rombolónak” nevezte az izraeli kormány által kiírt E1-es pályázatot. London bekérette az izraeli ügyvivőt, és jelezte, hogy új szankciókat is előkészít azokkal szemben, akik részt vesznek a telepek bővítésében.
Egy nappal később már több mint húsz ország és az Európai Bizottság közös nyilatkozatban követelte az E1-terv visszavonását. A dokumentumot többek között Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Belgium és számos további európai állam is támogatta.
A konfliktus tehát kezd túllépni a hagyományos diplomáciai tiltakozás keretein: Európa egy része gazdasági és politikai eszközökkel próbál nyomást gyakorolni Izraelre, Izrael pedig azzal válaszol, hogy korlátozza ezeknek az országoknak a részvételét a térség jövőjét meghatározó intézményekben.
Nem mellékes, miről dönt a Kirjat Gat-i központ
A vita azért különösen fontos, mert a Kirjat Gatban működő szervezet nem egy jelentéktelen diplomáciai fórum.
Az amerikai vezetéssel létrehozott központ feladata a gázai tűzszünet végrehajtásának figyelemmel kísérése, a humanitárius segítség koordinálása és a háború utáni rendezés előkészítése. Amerikai és izraeli katonák mellett több tucat ország és nemzetközi szervezet képviselői dolgoznak benne.
Éppen ezért a kizárások mögött világos politikai logika rajzolódik ki.
Aki nincs jelen a koordinációs központban, annak kisebb lesz a közvetlen befolyása arra is, hogyan alakul Gáza újjáépítése, biztonsági rendszere és politikai berendezkedése.
Izrael tehát nem egyszerűen diplomáciai rosszallását fejezi ki. Az üzenet ennél keményebb: ha egy állam politikailag és gazdaságilag konfrontálódik Jeruzsálemmel, Izrael kész megkérdőjelezni azt is, hogy az adott ország milyen szerepet kapjon a háború utáni rendezésben.
Két, egymással ellentétes folyamat erősödik
A helyzet különös ellentmondása, hogy miközben az Egyesült Államok vezető szerepet vállal a gázai háború utáni rendezés megszervezésében, Washington európai szövetségesei közül egyre többen kerülnek konfliktusba Izraellel éppen ennek a rendezésnek a politikai feltételei miatt.
Az európai országok egy része a telepek bővítésének megállításával, a kétállami megoldás fenntartásával és gazdasági nyomásgyakorlással próbálja befolyásolni az izraeli politikát. Jeruzsálem ezzel szemben egyre nyíltabban azt az elvet követi, hogy a politikai nyomásnak ára van.
Hollandia már megtapasztalta ezt. Spanyolország korábban ugyancsak. Nagy-Britannia lehet a következő. Ha pedig a brit delegációt valóban kizárják, az már jóval többet jelentene egy újabb diplomáciai pengeváltásnál.
