Ukrajna napi ezer nagy hatótávolságú drón bevetésére készül, és már a külföldi légitársaságokat is figyelmeztette, hogy az orosz légtér többé nem biztonságos. Kijev az orosz lakosságra akarhat nyomást gyakorolni, de ez a stratégia könnyen visszaüthet.
Rendkívüli biztonsági intézkedések
Az orosz polgári légiközlekedés biztonságát érintő rendkívüli intézkedéseket vezetett be a Roszaviacija, miután Ukrajna arra figyelmeztette a külföldi légitársaságokat, hogy az egyre intenzívebb ukrán drónhadműveletek miatt veszélyessé válik az orosz légtér – jelentette a Reuters. Moszkva szerint a repülőterek és a légiforgalmi rendszer normálisan működik, ugyanakkor a közlekedési tárca a védelmi minisztériummal és a Roszgvargyijával együtt további biztonsági intézkedéseket vezetett be.
Volodimir Zelenszkij szeptember 1-jén azt mondta, hogy „az orosz légtér de facto bezárul”, mert olyan mennyiségben jelennek majd meg benne ukrán drónok, amelyet a légitársaságoknak és biztosítóknak már figyelembe kell venniük. Az ukrán elnök ugyanakkor már ebben a beszédében hangsúlyozta, hogy Kijev nem fenyeget civil repülőgépeket: szerinte éppen azért figyelmeztetik előre a légitársaságokat, hogy ne vesszenek oda ártatlan életek.
Az ENSZ is aggódik az ukrán lépés miatt
Kijev másnap hivatalosan is az ICAO-hoz, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez fordult, és azt kérte, hogy a szervezet szólítsa fel a légitársaságokat az orosz légtér elkerülésére. Ennek komoly gyakorlati jelentősége lehet: az amerikai és európai légitársaságok 2022 óta nagyrészt elkerülik Oroszországot, kínai, török, indiai és öböl menti társaságok azonban továbbra is használják az orosz légteret.
A Roszaviacija ezzel szemben jogellenesnek nevezte az Ukrajna által kiadott, az orosz légtér veszélyességére figyelmeztető NOTAM-ot. Az ENSZ is megszólalt: Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus kiszélesedése aggodalomra ad okot, és mindent meg kell tenni a civil lakosság és a polgári infrastruktúra védelméért.
Kijev új stratégiával kísérletezik az orosz fronton
A vita mögött egy jóval nagyobb ukrán stratégiai váltás áll. Zelenszkij augusztus 28-án azt a célt tűzte ki, hogy Ukrajna a jelenlegi napi több mint háromszázról akár ezerre növelje az Oroszország elleni nagy hatótávolságú drónbevetések számát. Az utóbbi hetek támadásai már olajfinomítókat, kikötőket, logisztikai központokat és más gazdasági célpontokat is értek, miközben rendszeresen ideiglenesen le kell zárni orosz repülőtereket.
A kampány politikai szempontból is érdekes, hiszen szeptember 20-án Állami Duma-választást tartanak Oroszországban. Kijev lépése úgy is értelmezhető, hogy a fronttól távol élő orosz lakosság számára is érzékelhetővé kívánja tenni a háború gazdasági és mindennapi következményeit: üzemanyag-ellátási zavarokkal, reptérlezárásokkal, légiriadókkal és a nagyvárosok fölött megjelenő drónokkal. Az ukrán vezetés ezzel növelheti a háború Moszkva számára fizetendő politikai árát.
Könnyen visszaüthet a lakosság fenyegetése
A stratégia ugyanakkor könnyen vissza is üthet. Vlagyimir Putyin már „állami terrorizmusnak” minősítette Zelenszkij kijelentéseit, és az orosz vezetés számára a polgári légiközlekedés veszélyeztetésének narratívája erős érv lehet további katonai eszkaláció, nagyobb mozgósítás vagy az Ukrajnával folytatott tárgyalások elutasítása mellett. Moszkva eközben azt állítja, hogy csak katonai és katonai célokat szolgáló infrastruktúrát támad, miközben az Ukrajna elleni orosz csapások lakóépületeket és más polgári létesítményeket is rendszeresen érnek.
Így a mostani vita jóval többről szól a repülésbiztonságnál. Kijev megpróbálja felszámolni azt az aszimmetriát, amelyben az ukrán lakosság mindennapjainak része a légiriadó és a drónfenyegetés, miközben Oroszország nagy részén a háború sokáig távoli esemény maradt. Hogy ez politikai nyomást gyakorol-e a Kremlre, vagy éppen ellenkezőleg, megkönnyíti Putyin számára egy újabb eszkaláció igazolását, a következő hetek egyik fontos kérdése lehet.
