Napok alatt megroppant a jemeni kormányoldal nyugati parti védelme: az Ansar Allah, vagyis a húszi mozgalom elfoglalta Mokha stratégiai kikötővárosát, elérte a Vörös-tengeren fekvő Hanís-szigeteket, miközben ellenfelei dél felé, a Báb el-Mandeb közvetlen előterében fekvő Dhubab irányába húzódtak vissza. Az áttörés nemcsak a jemeni háború erőviszonyait változtathatja meg: a világkereskedelem egyik legfontosabb tengeri szűkülete került közvetlenül a konfliktus középpontjába.
Napok alatt szakadt át a nyugati front
A húszik szeptember 10-én elfoglalták Mokhát, miután előzőleg áttörték a kormányoldali állásokat Hudajda déli részén, és ellenőrzésük alá vonták többek között Haisz körzetét. Az Anadolu helyi forrásokra hivatkozva már arról számolt be, hogy a kormányerők dél felé vonultak vissza; néhány órával később több jemeni katonai forrás a Reutersnek is megerősítette Mokha elvesztését.
A fordulat súlyát jelzi Tareq Saleh reakciója is. A nyugati parti erők parancsnoka egységeinek újjászervezését és egy új, Mokhától délre fekvő parancsnoki központ létrehozását rendelte el. Az Anadolu szerint a Nemzeti Ellenállás, az Óriások Brigádjai és más kormányoldali alakulatok jelentős veszteségeket szenvedtek. A Reuters ezt már annak jeleként értékelte, hogy Saleh erőit kiszorítják korábbi nyugati állásaikból.
A következő állomás Báb el-Mandeb
Mokha önmagában is fontos kikötő, stratégiai jelentőségét azonban elsősorban a Báb el-Mandeb közelsége adja. A város mintegy 75–80 kilométerre fekszik a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő szorostól. A húszik ráadásul már a Hanís-szigeteket is elérték, a kormányoldali erők pedig Dhubabhoz húzódtak vissza. Dhubab közvetlenül a szoros mellett, a stratégiai Perim-szigettel szemben fekszik.
Ez már nem egyszerűen újabb területnyereség a jemeni polgárháborúban. A Báb el-Mandeb az Ázsia és Európa közötti, Szuezi-csatornán átvezető kereskedelmi útvonal egyik kulcspontja. A Reuters szerint a világ olajtermelésének mintegy hét százaléka halad át rajta, miközben a globális áruforgalom ennél is nagyobb hányada használja ezt az útvonalat.
A helyzetet különösen veszélyessé teszi, hogy a Hormuzi-szoros forgalma már eleve súlyosan korlátozott az amerikai–iráni háború következtében. Szaúd-Arábia ezért jelentős mennyiségű olajat irányított át a Vörös-tenger felé, a janbúi terminálokon keresztül. Ha ezzel párhuzamosan a Báb el-Mandeb körüli hajózás is tartósan veszélybe kerül, a világ két kulcsfontosságú közel-keleti tengeri kijárata egyszerre válhat bizonytalanná. A piac már reagált: a Brent ára csütörtökön rövid időre hordónként 105 dollár fölé emelkedett.
Rijád egyelőre nem indított nagy légiháborút
Az elmúlt napokban a konfliktus közvetlenül Szaúd-Arábia területére is átterjedt. A húszik rakétákkal és drónokkal támadták Abha, Hamisz Musait, Dzsizán és Nadzsrán térségét, valamint energetikai és gazdasági létesítményeket. A szaúdi hatóságok szerint 73 ember megsebesült, köztük nők és gyermekek.
A nagy szaúdi megtorló légihadjáratról szóló jelentésekkel azonban óvatosan kell bánni. A Reuters jemeni tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a kormány nagyobb szaúdi légitámogatást, köztük Szanaa és húszi stratégiai célpontok támadását kérte Rijádtól, ám a királyság egyelőre visszafogta a közvetlen beavatkozást.
A szaúdi támogatás főként fegyverekből, logisztikai és hírszerzési segítségből állt, a korlátozott légicsapások pedig elsősorban al-Dzsauf és Marib északi frontjaira összpontosultak. Jemeni források szerint Rijád attól tart, hogy egy nagyszabású légiháború még súlyosabb húszi rakéta- és dróntámadásokat váltana ki Szaúd-Arábia ellen.
Irán szerepe is egyre hangsúlyosabb
A Reuters jemeni kormányzati, regionális és iráni forrásai szerint az iráni Forradalmi Gárda tanácsadói közvetlen segítséget nyújtottak a mostani nyugati parti hadművelethez, és Teherán további fegyvereket, finanszírozást és katonai szakembereket ígért a húsziknak. Egy iráni forrás ugyanakkor azt állította, hogy konkrétan a Mokha elleni támadásról maga a húszi vezetés döntött, Teherán pedig hivatalosan továbbra is tagadja, hogy irányítaná az Ansar Allah műveleteit.
A húszik eközben azt állítják, hogy a nemzetközi kereskedelmi hajózás nincs veszélyben, és a Vörös-tengeren meghirdetett korlátozásaik Szaúd-Arábia hajóira vonatkoznak. Ez azonban aligha nyugtatja meg a hajózási és energiapiacokat: a csoport már korábban is bizonyította, hogy rakétákkal, drónokkal és tengeri eszközökkel képes jelentős fennakadásokat okozni ezen az útvonalon.
A 2022 óta befagyott háború újra mozgásba lendült
Az ENSZ már szeptember 7-én arra figyelmeztetett, hogy a több fronton kiújult összecsapások ismét nagyszabású háborúba sodorhatják Jement. Hans Grundberg ENSZ-különmegbízott később Mokha elestét már egy „új és veszélyesebb szakasz” részeként értékelte, amely közvetlenül érintheti a nemzetközi hajózás szabadságát is.
Mokha elvesztése ezért jóval több annál, hogy egy kikötőváros gazdát cserélt. A húszik hosszú évek után először hajtottak végre olyan gyors és mély területi áttörést a nyugati parton, amely közvetlenül átrajzolhatja a Vörös-tenger katonai erőviszonyait. Ha pedig Dhubab és a Báb el-Mandeb közvetlen környezete is az ellenőrzésük alá kerül, Jemen polgárháborújának egyik frontvonala a világgazdaság egyik legérzékenyebb ütőeréhez érkezik.
