Nem született döntés a brazil elnökválasztás első fordulójában: október 25-én Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő elnök és Flávio Bolsonaro szenátor között dől, ki vezeti a továbbiakban Latin-Amerika legnagyobb országát. Az első forduló váratlanul eredményt hozott: nem Lula, hanem Bolsonaro végzett az élen, és ezzel teljesen nyitottá tette a második fordulót.
A csaknem teljes feldolgozottság mellett Flávio Bolsonaro a voksok valamivel több mint 47 százalékát, Lula pedig mintegy 45 százalékát szerezte meg. A két jelöltet nagyjából 2,6 millió szavazat választotta el egymástól. Mivel egyikük sem érte el az érvényes voksok több mint felét, október 25-én második fordulót tartanak.
Meglepetést okozott Bolsonaro
Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert az utolsó közvélemény-kutatások többsége még Lula első fordulós vezetését jelezte. A Datafolha közvetlenül a választás előtt például hárompontos Lula-előnyt mért egy lehetséges második fordulóra, miközben az első fordulóban végül Bolsonaro került mintegy két százalékponttal az elnök elé.
Flávio Bolsonaro a választási éjszakán úgy értékelte az eredményt, hogy Brazília változást akar, és meghirdette a „PT-korszak végét”. A politikus szerint kormánya kevesebb minisztériummal működne, és kampányában hangsúlyos szerepet kap az állam méretének, valamint a következő elnök által kinevezendő legfelsőbb bírósági bírák kérdése is.
Bolsonaro első fordulós szereplése arra is utal, hogy részben már most sikerült maga mögé állítania olyan jobboldali választókat, akik eredetileg más jelöltekre szavazhattak volna. A kampány utolsó szakaszában stábja kifejezetten a „hasznos szavazásra” épített, vagyis arra kérte a jobboldali és centrista szavazókat, hogy már az első körben sorakozzanak fel mögötte.
Lula: most kezdődik az új kampány
Lula nem próbálta kisebbíteni az eredmény jelentőségét. Arra számított, hogy akár már az első fordulóban eldőlhet a választás, majd a voksolás után kijelentette: „holnap új kampány kezdődik”. A hivatalban lévő elnök szerint a kétjelöltes versenyben világosabban lehet majd bemutatni a két politikai program közötti különbségeket.
A Lula-kampány várhatóan a jelenlegi kormány társadalmi és gazdaságpolitikai eredményeire és az ország szuverenitásának védelmére épít. Az elnök az oktatás, a tudomány, a technológia és az ipar támogatásának folytatását ígérte, külön hangsúlyozva az egyetemeket, a szövetségi oktatási intézményeket, az egészségipart, a kritikus nyersanyagokat és a Petrobras új beruházásait. A költségvetési fegyelem szükségességét is hangsúlyozta, ugyanakkor azt mondta, hogy azt nem a lakosság életszínvonalának rovására kell megvalósítani.
Ezzel szemben Bolsonaro kampányának központi témái között továbbra is ott van a megélhetési költségek, a közbiztonság, az állami kiadások és a korrupció kérdése. Ezek az ügyek már az első forduló előtt is meghatározták a kampányt, mivel Brazíliában a csökkenő munkanélküliség és mérséklődő egyenlőtlenség mellett továbbra is komoly társadalmi elégedetlenséget okoz a megélhetés és a háztartások eladósodottságának kérdése.
Néhány millió szavazón múlik minden
A második forduló egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan oszlanak meg a kiesett jelöltek szavazói. Augusto Cury közel 3 százalékot, Renan Santos és Ronaldo Caiado valamivel több mint 2-2 százalékot szerzett, miközben Romeu Zema jóval egy százalék alatt maradt. Együtt azonban ezek a voksok elegendőek lehetnek ahhoz, hogy eldöntsék a szoros második fordulót.
Bolsonaro stábja már megkezdte a tárgyalásokat a jobboldali és centrista pártokkal, és különösen Caiado, Zema, valamint az União Brasil, a PP és a Republicanos támogatását igyekszik megszerezni. Ugyanakkor Caiado és Renan Santos korábban azt jelezte, hogy nem feltétlenül áll be valamelyik második fordulós jelölt mögé.
A földrajzi választási térkép is fontos. Bolsonaro kampánya a Lula által hagyományosan erősen tartott északkeleti régióban szeretne javítani, miközben számít Tarcísio de Freitas újraválasztott São Pauló-i kormányzó aktívabb részvételére. Lula oldalán ezzel szemben különösen fájó eredmény volt, hogy szövetségesei gyengén szerepeltek São Paulóban.
Az USA-barát jobboldal erősödött
Az elnökválasztás első fordulója egy szélesebb politikai folyamatot is jelzett. A Trumppal és Netanjahuval szimpatizáló, a nyitottabb gazdaságot támogató, a környezetvédelemmel vagy éppen a BRICS-szel szemben viszont kritikus pártok a kongresszusi választásokon is erős eredményt értek el, és Flávio Bolsonaro Liberális Pártja a képviselőház legnagyobb erejévé válhat, miközben a szenátusban is javította pozícióit. Ez azt jelenti, hogy a következő elnöknek nemcsak az elnökválasztás eredményével, hanem a parlamenti erőtér átalakulásával is számolnia kell.
A kampány így három hétre gyakorlatilag újraindul. Lula a kormányzás folytonosságát és az állami fejlesztéspolitikát állítja szembe Bolsonaro változást, kisebb államot és keményebb közbiztonsági politikát ígérő programjával.
