Szentpétervárra érkezett Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, aki szerdán ismét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal az ukrajnai háború rendezéséről. A találkozóra az amerikai–ukrán kapcsolatok súlyos megromlása közepette kerül sor. Közben egyre több szó esik egy esetleges Trump–Putyin–Hszi Csin-ping-csúcstalálkozóról is. A Wall Street Journal értesülései szerint a cél egy új jaltai konferenciához hasonló nagyhatalmi megállapodás.
Witkoff új javaslatokkal érkezett Oroszországba
Steve Witkoff szerdán megérkezett Szentpétervárra, ahol a tervek szerint a délelőtti órákban, a Konsztantyinovszkij-palotában találkozik Vlagyimir Putyinnal.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó megerősítette, hogy a tárgyalások középpontjában az ukrajnai háború rendezése áll. A megbeszélésen részt vesz Kirill Dmitrijev, az orosz elnök nemzetközi gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja is.
Witkoff eredetileg Jared Kushnerrel, Trump vejével együtt érkezett volna, Kushner azonban betegsége miatt lemondta az utazást.
Az amerikai különmegbízott kedden Oslóban még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint több európai vezetővel egyeztetett. A Reuters szerint az ott megvitatott javaslatok között Ukrajna biztonsági garanciái, a háború utáni gazdasági újjáépítés és az európai biztonsági rendszer jövője is szerepelt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter eredményesnek nevezte az oslói egyeztetéseket, és jelezte, hogy Witkoff az ott megfogalmazott elképzeléseket ismerteti Moszkvával.
Mélyponton az amerikai–ukrán kapcsolatok
Az újabb tárgyalási fordulóra különösen feszült diplomáciai helyzetben kerül sor.
Trump az elmúlt napokban többször bírálta Zelenszkijt, és már azt is felvetette, hogy Ukrajnának új elnököt kellene választania, aki képes sikerre vinni a békefolyamatot.
Washington eközben megállapodott Moszkvával orosz dízelüzemanyag vásárlásáról, és jelentős könnyítéseket vezetett be az Oroszországgal szembeni újabb szankciók alkalmazásában.
Kijev attól tart, hogy az amerikai külpolitika változása gyengítheti Ukrajna tárgyalási pozícióit. A két ország között a katonai szállítások, a hírszerzési támogatás és a Starlink műholdas rendszer működésének korlátozásai miatt is feszültségek alakultak ki.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háború végleges rendezése nem lehetséges Ukrajna részvétele nélkül. Hozzátette azonban, hogy Moszkva olyan kijevi tárgyalópartnert kíván az asztalnál látni, aki megfelelő felhatalmazással rendelkezik, és kész felelősséget vállalni a megállapodásért.
Lavrov óvatosságra int
A diplomáciai közeledés ellenére Szergej Lavrov orosz külügyminiszter óvott a túlzott várakozásoktól.
A tárcavezető kedden kijelentette, hogy Moszkva nem számít csodára az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban, Washingtont pedig legjobb esetben is versenytársnak tekinti.
Lavrov szerint Oroszország kész megvizsgálni az amerikai gazdasági és pénzügyi együttműködési ajánlatokat, de ezekért cserébe nem kíván politikai engedményeket tenni.
A külügyminiszter álláspontja arra utal, hogy Moszkva különválaszthatja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok javítását az ukrajnai rendezés alapvető feltételeitől.
Új Jalta: Trump, Putyin és Hszi egy asztalnál?
A mostani tárgyalások hátterében egy ennél jóval nagyobb diplomáciai kezdeményezés is körvonalazódik.
A The Wall Street Journal értesülései szerint Putyin az október 9-i telefonbeszélgetésük során felvetette Trumpnak, hogy novemberben Hszi Csin-ping kínai elnökkel közösen tartsanak háromoldalú csúcstalálkozót.
A helyszín a november 18–19-i, sencseni APEC-csúcstalálkozó lehetne.
A lapnak nyilatkozó, korábban az orosz hírszerzésnél dolgozó forrás szerint Putyin elképzelése egy új jaltai konferenciához hasonlítható, amelyen a három nagyhatalom a nemzetközi befolyási övezetek jövőjéről is tárgyalhatna.
Az 1945-ös jaltai konferencián Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin a háború utáni európai rendezés alapvető kérdéseiről egyeztetett.
Egy hasonló formátum napjainkban azt jelenthetné, hogy Washington, Moszkva és Peking közvetlenül tárgyalna a nemzetközi biztonsági rendszer egyes alapvető kérdéseiről, akár az európai szövetségesek és Ukrajna közvetlen részvétele nélkül.
A csúcstalálkozó azonban egyelőre csak lehetőség. Peszkov megerősítette, hogy felmerült a három vezető találkozásának gondolata, de sem a napirendről, sem a konkrét megrendezésről nincs megállapodás.
Trump nyitottságot mutatott az egyeztetésre, ugyanakkor elsősorban a nukleáris fegyverzetkorlátozást és a kereskedelmi kapcsolatokat nevezte meg lehetséges témaként.
A kezdeményezés tehát még nem jelenti egy új nagyhatalmi alku megszületését. A szentpétervári tárgyalások és a lehetséges kínai csúcstalálkozó azonban már azt a kérdést is felvetik, hogy az ukrajnai háború rendezése egy szélesebb, az egész nemzetközi erőviszonyrendszert érintő megállapodás részévé válhat-e.
