A Kaluzskije Zaszeki természetvédelmi területen 2024-ben 97 európai bölény született – ez minden korábbi adatot felülmúl.
A veszélyeztetett faj megőrzéséért felelős orosz Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium közlése szerint ez immár a harmadik egymást követő év, amikor nőtt a szaporulat: 2022-ben 73, 2023-ban pedig 91 borjút regisztráltak.
2024 márciusára a rezervátumban élő bölények száma 548-ra emelkedett, szemben az előző év 473 példányával. A növekedés kizárólag természetes szaporulatból ered – azaz az állományt nem egészítették ki kívülről behozott egyedekkel.
Természetes környezetben, emberi beavatkozás nélkül
2025-ben megalakult a természetvédelmi terület eddigi legnagyobb „szülőcsordája” is: 51 egyedet számlál ez az elkülönített csoport.
A populáció számlálása december és március között zajlik, amikor a kutatók hószánokkal és kétéltű járművekkel járják be a területet. Figyelik a bölények mozgását, pihenőhelyeit és viselkedésmintáit. A legfontosabb vizuális számlálásokat etetőhelyeken végzik, mivel ezeknél rendszeresen megjelenik a csorda jelentős része.
A kameracsapdák adatai szintén hozzájárulnak a pontos népszámlálási eredményekhez.
Reményteli jövő egy veszélyeztetett faj számára
A Kaluzskije Zaszeki rezervátum sikere fontos mérföldkő az európai bölény megőrzésében. A stabilan növekvő, önfenntartó populáció arra utal, hogy a természetvédelmi intézkedések hatékonyak, és jó esély van arra, hogy a faj hosszú távon fennmaradjon a vadonban.
Az európai bölény (Bison bonasus) a kontinens legnagyobb szárazföldi emlőse, amely az 1920-as években a vadonból teljesen kipusztult. A faj fennmaradása kizárólag néhány állatkertben tartott példánynak volt köszönhető, és az 1930-as évektől kezdődően indult meg a visszatelepítési program Lengyelországban, majd fokozatosan más országokban is.
A Kaluzskije Zaszeki rezervátum is ennek a nemzetközi erőfeszítésnek a része, ahol a populáció mára önfenntartóvá vált. A bölény a korai európai mitológiákban és népi kultúrákban is jelentős szerepet játszott, és újbóli megjelenése a vadonban nemcsak ökológiai, hanem kulturális szimbolikával is bír.
