Két amerikai katona életét vesztette, egy harmadikat pedig eltűntként tartanak nyilván, miután Irán rakétákkal és drónokkal támadta meg az Egyesült Államok jordániai katonai létesítményeit. Az amerikai veszteségek tovább mélyítették a washingtoni politikai megosztottságot, miközben Irán újabb amerikai támaszpontok megtámadásáról számolt be, az USA pedig folytatta az iráni célpontok elleni légicsapásokat.
Amerikai veszteségek
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint két amerikai katona meghalt, egy pedig eltűnt a jordániai Muvaffak Szalti légitámaszpontot ért iráni támadás következtében. Több katona megsebesült, közülük négyet kórházban láttak el, majd elbocsátottak.
A támadásban a támaszponton állomásozó repülőgépek és pilóta nélküli eszközök is megrongálódtak. Az amerikai hadsereg ezt követően újabb légicsapásokat hajtott végre Irán déli területein, hivatalosan az iráni rakéta- és drónkapacitások, valamint a Hormuzi-szoros hajóforgalmát veszélyeztető katonai infrastruktúra gyengítése érdekében.
„Vessetek véget a háborúnak”
A katonák halála után demokrata és republikánus politikusok egyaránt bírálták Donald Trump elnök közel-keleti politikáját.
A korábban Trump legelszántabb támogatói közé tartozó Marjorie Taylor Greene volt republikánus képviselő Pete Hegseth hadügyminisztert és az elnököt tette felelőssé az amerikai veszteségekért. Greene szerint az amerikai katonák egy olyan háborúban haltak meg, amelyet Washington valójában Izrael érdekében vív.
Chris Van Hollen demokrata szenátor úgy fogalmazott, hogy ennek az „értelmetlen háborúnak” soha nem lett volna szabad elkezdődnie, Ro Khanna képviselő pedig azonnali deeszkalációt sürgetett, és felszólította a kormányt: „Vessenek véget az Irán elleni háborúnak.”
A bírálatok arra utalnak, hogy az amerikai katonai veszteségek növekedésével a konfliktus már nem csupán külpolitikai, hanem egyre súlyosabb belpolitikai teherré is válhat Trump számára.
Újabb kongresszusi kísérlet
Adam Schiff demokrata szenátor újabb, a háborús jogkörökre hivatkozó határozat benyújtását jelentette be. A kezdeményezés célja, hogy a szenátus ismét szavazzon az Irán elleni amerikai katonai műveletek befejezéséről.
A kongresszus júniusban már elfogadott egy olyan határozatot, amely az amerikai fegyveres erők kivonását követelte az Iránnal folytatott harci cselekményekből. Trump azonban élesen bírálta a döntést, és azt állította, hogy az gyengíti az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját.
Az elnök július 10-én hivatalosan is értesítette a kongresszust arról, hogy július 7-én újrakezdődtek az ellenségeskedések. Ezzel a Fehér Ház álláspontja szerint új, hatvan napos időszak kezdődött, amely alatt az elnök külön kongresszusi felhatalmazás nélkül is folytathatja a katonai műveleteket. Az értelmezést azonban demokrata, illetve egyes republikánus törvényhozók is vitatják.
A háborúellenes tiltakozás már a Pentagon költségvetését is elérte: a szenátusi demokraták július 14-én megakadályozták az 1150 milliárd dolláros védelmi törvénytervezet előrehaladását, arra hivatkozva, hogy a kormánynak nincs világos stratégiája vagy kilépési terve az iráni háborúból.
Irán amerikai bázisokat támad
Az iráni hadsereg vasárnapi közlése szerint drónokkal támadták meg az amerikai erők kuvaiti létesítményeit, köztük az al-Udairi tábor egyik lőszerraktárát, valamint az Ali asz-Szálem légitámaszponton található raktárakat és személyzeti épületeket.
Teherán a támadásokat a „Villám” elnevezésű hadművelet tizenhetedik szakaszaként mutatta be. Az iráni közlésekben szereplő károk mértékét független források egyelőre nem erősítették meg, azt azonban több nemzetközi hírügynökség is megerősítette, hogy iráni rakéták és drónok az elmúlt napokban kuvaiti, jordániai és bahreini célpontokat támadtak.
Teherán azt állítja, hogy nem a térség államai vagy lakossága ellen harcol, hanem azokat az amerikai katonai létesítményeket támadja, amelyek részt vesznek az Irán elleni műveletekben. A kuvaiti és más öböl menti kormányok ugyanakkor azzal vádolják Iránt, hogy támadásaival nemcsak katonai, hanem polgári infrastruktúrát is veszélyeztet.
Növekvő iráni veszteségek
Az iráni egészségügyi minisztérium szerint a június 27. és július 18. között végrehajtott amerikai légicsapásokban több mint ötven ember meghalt, és ötszáznál is többen megsebesültek.
A minisztérium közlése szerint a halálos áldozatok között öt nő, két gyermek és két tizennyolc év alatti fiatal volt. A sebesültek közül 460-an már elhagyhatták a kórházat, 37 embert azonban továbbra is kezelnek. Az iráni adatokat az amerikai hadvezetés nem kommentálta részletesen, de a több mint ötven halottról és ötszáz sérültről szóló összesítést nemzetközi hírügynökségek is idézték.
A háború politikai ára
Az iráni–amerikai összecsapások már hónapok óta tartanak, a mostani amerikai veszteségek azonban új szakaszt nyithatnak a konfliktus megítélésében. Amíg a háború főként távoli légicsapásokból, blokádból és iráni veszteségekből állt, Trump viszonylag könnyen hivatkozhatott az amerikai erőfölényre.
Amerikai katonák halála, a Hormuzi-szoros körüli kereskedelmi válság, az emelkedő üzemanyagárak és az egyre növekvő katonai kiadások mellett azonban már nehezebb lesz azt állítani, hogy a konfliktusnak nincs közvetlen ára az Egyesült Államok számára.
A jordániai támadás után Washington előtt ismét ugyanaz a dilemma áll: a további megtorlás könnyen újabb iráni válaszcsapásokat válthat ki, a háború lezárása viszont politikai vereségként jelenhet meg egy olyan kormány számára, amely hónapok óta Irán térdre kényszerítését ígéri.
