Kína délkeleti részén egy rendkívüli méretű hajó épül, amely a jelek szerint a világ legnagyobb tengeri utánpótló hajója lehet. Az új egység kulcsszerepet játszhat abban, hogy a kínai haditengerészet repülőgép-hordozó kötelékei hosszabb időn át, saját partjaiktól és baráti kikötőktől távol is működhessenek.
Óriás a hajógyárban
A hajót a Kanton közelében fekvő Longxue-szigeten építik, a kínai állami hajógyártó konszern egyik üzemében. Műholdfelvételek alapján az építkezés legalább 2026 februárja óta zajlik.
A rendelkezésre álló képek szerint az új hajó megközelítőleg 270 méter hosszú és 37 méter széles. Ezzel nagyobb lenne a kínai haditengerészet jelenlegi legnagyobb ellátóhajójánál, a Type 901-esnél, és méreteiben meghaladná az amerikai John Lewis-osztályú flottatankereket is.
A hajó orrán és tatján külön felépítmény látható, hátul pedig nagy helikopterfedélzet és hangár épül. A hajótest középső részén elhelyezett oszlopszerű szerkezetek arra utalnak, hogy az egységet tengeren végzett üzemanyag-, lőszer- és készletátadásra tervezték.
Mozgó tengeri raktár
A hajó várhatóan egyszerre szállíthat majd üzemanyagot, kerozint, lőszert, alkatrészeket, élelmiszert és más ellátmányt. A hátsó helikopterfedélzet lehetővé tenné a függőleges utánpótlást is, vagyis a készletek légi úton történő átadását más hajóknak.
Az ilyen képesség alapvető egy olyan haditengerészet számára, amely tartósan akar működni a nyílt óceánokon. A nagy távolságokon ugyanis kevés olyan kikötő található, amely képes repülőgép-hordozók és nagy hadihajók fogadására, háború idején pedig ezek a létesítmények könnyen támadások célpontjává válhatnak.
A tengeri utánpótlás teszi lehetővé, hogy egy kötelék ne napokig, hanem akár hónapokig maradjon bevethető állapotban.
A hordozók kiszolgálója
A kínai haditengerészet jelenlegi repülőgép-hordozói hagyományos meghajtásúak, ezért maguknak a hajóknak is rendszeres üzemanyag-utánpótlásra van szükségük. Emellett folyamatosan biztosítani kell a fedélzeti repülőgépek kerozinját, a kísérő rombolók és fregattok üzemanyagát, valamint a kötelék lőszer- és élelmiszerkészleteit.
Kína az utóbbi években egyre gyakrabban gyakorol teljes repülőgép-hordozó harccsoportokkal. Ezekben a hordozó mellett több felszíni hadihajó, tengeralattjáró és ellátóegység működik együtt.
Az új hajó mérete alapján akár egy egész hordozókötelék hosszabb távú kiszolgálására is alkalmas lehet, ami jelentősen növelné Peking mozgásterét a Csendes-óceánon és azon túl.
Nem csak a hordozóknak
Az óriás ellátóhajó nemcsak a Liaoning, a Shandong vagy a Fujian repülőgép-hordozók működését segítheti. Kína egyre több nagy méretű partraszálló és légi műveletekre alkalmas hajót is rendszerbe állít.
Ezek közé tartozik a Type 075-ös helikopterhordozó, valamint az új Type 076-os partraszálló rohamhajó, amely várhatóan jelentős drón- és repülőgép-kapacitással rendelkezik majd.
Minél több nagy hajó működik egyszerre távoli tengereken, annál nagyobb jelentősége lesz a mozgó logisztikai háttérnek. Egy haditengerészet erejét nemcsak a rakéták és a repülőgépek száma, hanem az utánpótlási képessége is meghatározza.
Az amerikai tapasztalat
A tengeri utánpótlás jelentőségét az Egyesült Államok közel-keleti műveletei is megmutatták. Az iráni támadások és a kikötők sebezhetősége miatt az amerikai haditengerészetnek egyre bonyolultabb módszerekkel kellett üzemanyaggal ellátnia a térségben működő hajóit.
Az amerikai repülőgép-hordozók ugyan nukleáris meghajtásúak, de repülőgépeiknek továbbra is üzemanyagra, a kísérő hajóknak pedig dízelre, lőszerre és más készletekre van szükségük.
A Vörös-tengeren végrehajtott műveletek során az amerikai hajóknak időnként hetekre el kellett hagyniuk állomáshelyüket, hogy kikötőkben újratöltsék rakétaindító rendszereiket. Ez jól mutatja, hogy a modern flották egyik legnagyobb korlátja gyakran nem a tűzerő, hanem a lőszer és az üzemanyag célba juttatása.
Óceáni ambíciók
Az új hajó megjelenése illeszkedik a kínai haditengerészet átfogó fejlesztési programjába. Peking nemcsak új repülőgép-hordozókat, rombolókat és partraszálló hajókat épít, hanem a működésükhöz szükséges teljes logisztikai rendszert is kialakítja.
Kína emellett külföldi kikötői kapcsolatait és támaszponti hálózatát is bővíti, de egy konfliktusban nem támaszkodhat kizárólag más országok kikötőire. Egy semleges állam megtagadhatja a segítséget, egy katonai támaszpont pedig könnyen blokád vagy támadás alá kerülhet.
Egy óriási ellátóhajó ezért nem pusztán kisegítő egység, hanem stratégiai eszköz: lehetővé teszi, hogy a kínai flotta önállóbban és hosszabb ideig működjön a világ távoli tengerein.
A hajógyártási verseny
Az építkezés arra a növekvő különbségre is ráirányítja a figyelmet, amely a kínai és az amerikai hajógyártási kapacitás között alakult ki. A kínai hajógyárak egyszerre képesek kereskedelmi és katonai óriáshajók sorozatgyártására, miközben az Egyesült Államok komoly kapacitás-, munkaerő- és költségproblémákkal küzd.
A most épülő hajó pontos rendeltetését és felszerelését még nem hozták nyilvánosságra. Külső jegyei azonban erősen arra utalnak, hogy egy, a Type 901-esnél is nagyobb utánpótló egységről van szó.
Ha ez beigazolódik, Kína nem egyszerűen egy újabb rekordméretű hajóval gazdagodik. Egy olyan úszó logisztikai központot állíthat szolgálatba, amely a kínai repülőgép-hordozó kötelékek globális működésének egyik legfontosabb feltételét teremti meg.
