Nagy-Britannia újabb 38 szankciós intézkedést jelentett be Oroszországgal kapcsolatban, de a csomag legérdekesebb része nem feltétlenül az orosz olajvállalatok vagy a „árnyékflotta” újabb hajóinak listázása. London egyre látványosabban a harmadik országokon keresztül működő pénzügyi és technológiai hálózatokat célozza: kirgiz fizetési szolgáltatók, kínai ipari cégek és egy török kereskedelmi vállalat is felkerült a listára.
Kirgiz állami hátterű cég a célpontok között
A brit külügyminisztérium október 8-i szankciós jegyzékében három kirgiz pénzügyi szereplő is megjelent: a Processing KG, a TokenSpot és a Tsunami Payments, valamint a Processing KG vezetője, Ulan Bukabajev. London szerint ezek a szereplők az orosz pénzügyi rendszer támogatásával vagy a szankciók megkerülését segítő szolgáltatásokkal hozhatók összefüggésbe.
A Processing KG különösen érdekes eset. A hivatalos brit dokumentum a kirgiz pénzügyminisztériumot tünteti fel anyavállalatként, vagyis nem egy egyszerű magánszolgáltatóról van szó. London a céget arra hivatkozva szankcionálta, hogy tevékenysége gazdasági jelentőséggel bír az orosz kormány számára. A vállalat vezetője, Bukabajev külön személyi szankciót is kapott.
A brit kormány azt is közölte, hogy az új pénzügyi célpontok közül kettő az A7 hálózattal is kapcsolatban állt. London ezt a rendszert a Kremlhez kötődő pénzügyi hálózatként írja le, amely saját állítása szerint egyetlen év alatt több mint 90 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított le.
Biskek közben maga is takarít
A brit lépés azért is figyelemre méltó, mert Kirgizisztán eközben saját oldalán is próbálja csökkenteni a szankciós kitettséget.
A kirgiz gazdasági minisztérium október 7-én közölte, hogy mintegy 35 jogi személy kényszerfelszámolását kezdeményezte, mert tevékenységüket magas szankciós és megfelelési kockázatúnak minősítették. A döntést egy olyan tárcaközi munkacsoport hozta meg, amelyben a jegybank és kereskedelmi bankok képviselői is részt vesznek.
Közvetlen kapcsolatot azonban egyelőre nem lehet kimutatni a brit listázások és a kirgiz felszámolási eljárások között. Az sem ismert, hogy a most szankcionált cégek szerepelnek-e a 35 felszámolandó társaság között.
A tendencia azonban világos: a szankciós nyomás már nemcsak Moszkvát, hanem az orosz pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó harmadik országok intézményeit is egyre közvetlenebbül érinti.
Kína és Törökország a hadiipari láncban
A brit csomag másik fontos eleme az ipari beszállítói hálózatok célba vétele.
London szankció alá helyezte a kínai Goodway Machine (Wujiang) szerszámgépgyártót és a Shandong Xinyilu International Trade kereskedelmi céget. A brit indoklás szerint ezek olyan gazdasági erőforrásokat, árukat vagy technológiákat tehettek hozzáférhetővé, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország ukrajnai hadviseléséhez.
A törökországi Redwing Metal International Trade ugyanezen az alapon került listára. A vállalathoz kötődő holland állampolgár, Alexander Jan Hendrik Tattersall szintén szankciót kapott. A brit dokumentum őt kifejezetten a Redwing Metalhoz kapcsolódó személyként nevezi meg.
A londoni csomagban összesen 17 olyan személy vagy szervezet szerepel, amelyet a brit kormány a hadiipar számára fontosnak tekintett termékek, köztük gépek, elektronikai eszközök és más kettős felhasználású technológiák ellátási láncához köt.
Már nem a nagybankoknál ér véget a szankciós politika
A mostani csomag jól mutatja, hogyan változik a nyugati szankciós politika.
A kezdeti hullámok még főleg nagy orosz bankokra, energiacégekre és állami vállalatokra koncentráltak. Most viszont egyre kisebb pénzügyi közvetítők, kriptotőzsdék, fizetési szolgáltatók, szerszámgépgyártók és harmadik országbeli kereskedők kerülnek célkeresztbe.
Ez azért fontos, mert az orosz gazdaság alkalmazkodása egyre inkább ilyen közvetítő hálózatokra épül: kisebb fizetési rendszerekre, új kereskedelmi útvonalakra és olyan országokra, amelyek formálisan nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz.
London most éppen ezeket a kerülőutakat próbálja szűkíteni.
