A Kaszpi-tenger öt parti állama közös kormányközi bizottságot hoz létre a gyorsuló vízszintcsökkenés kezelésére. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Oroszország és Irán döntése azért különösen fontos, mert a probléma nem csak környezetvédelmi: a kikötők, az energetikai infrastruktúra és az Európát Közép-Ázsiával összekötő Középső Folyosó működését is egyre közvetlenebbül érinti.
Öt ország közösen lép
Az október 9-én Türkmenbasiban megtartott Kaszpi-tengeri Környezetvédelmi Csúcstalálkozón az öt parti állam vezetői külön döntést fogadtak el a tenger vízszintjének csökkenésére adandó válaszról.
A megállapodás alapján állandó ötoldalú bizottság jön létre, amelyben Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán miniszterelnök-helyettesi szinten, Irán és Oroszország pedig magas rangú kormányzati képviselőkkel vesz részt. Az országoknak három hónapon belül ki kell jelölniük delegáltjaikat, a testület első ülését pedig 2027 első felében Azerbajdzsánban tartják.
A fórum ezzel túllépett az általános környezetvédelmi nyilatkozatokon: állandó végrehajtási mechanizmust és szakértői együttműködést hoz létre a vízszintcsökkenés okainak és következményeinek vizsgálatára.
Több tízezer négyzetkilométer tűnt el
Ilham Aliyev a csúcstalálkozón arról beszélt, hogy a Kaszpi-tenger felszíne már több mint 20 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott, és csak az azerbajdzsáni partszakaszon mintegy 30 ezer hektárnyi új szárazföld került felszínre a visszahúzódó víz miatt. Az azerbajdzsáni elnök szerint a folyamat az utóbbi időben felgyorsult, és változatlan trend mellett „katasztrofális” következményekkel járhat.
Aliyev külön hangsúlyozta, hogy a probléma nem vezethető vissza kizárólag az éghajlatváltozásra. A folyók csökkenő vízhozama és az emberi gazdasági tevékenység is szerepet játszhat benne, ezért szerinte először közös tudományos értékelésre van szükség.
A kazah vezetés hasonlóan súlyosnak látja a helyzetet: Kaszim-Zsomart Tokajev szerint a kaszpi sekélyedés gazdasági válsággá is fejlődhet, ha tartósan korlátozza a hajózást és a part menti infrastruktúra működését.
A kikötők alkalmazkodni kényszerülnek
A vízszintcsökkenés közvetlenül érinti a térség egyik legfontosabb szállítási rendszerét, a Transzkaszpi, vagyis Középső Folyosót.
Ez az útvonal Kínát és Közép-Ázsiát Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül köti össze Európával. A tengeri szakasz ezért nem megkerülhető mellékelem, hanem az egész korridor egyik kulcspontja.
A Világbank már korábban figyelmeztetett arra, hogy a Kaszpi-tenger csökkenő vízszintje nehezíti Aktau kikötőjének működését. A kikötő alkalmazkodásához azonnali mederkotrásra és műszaki fejlesztésekre van szükség, hosszabb távon pedig jóval nagyobb beruházások válhatnak szükségessé.
A Világbank 2050-ig, mintegy kétméteres további vízszintcsökkenéssel számoló forgatókönyvében 150–230 millió dollárnyi kikötői alkalmazkodási költséget becsül Aktau esetében. Ebbe új rakpartfalak, további kotrás és akár tengeri rakodóhely kiépítése is beletartozna.
Sokkal több, mint egy vízfelület
A probléma geopolitikai súlyát az adja, hogy a Kaszpi-tenger egyszerre energiaforrás, szállítási útvonal és összekötő térség. Olaj- és gázvezetékek, vasúti kapcsolatok és nemzetközi áruforgalmi folyosók futnak arrafelé. Ha a kikötőkben csökken a használható vízmélység, a hajók kisebb rakománnyal közlekedhetnek, nő a kotrás és az infrastruktúra fenntartásának költsége, végső soron pedig romolhat az egész folyosó versenyképessége.
Vagyis hiába épülnek új vasutak Kazahsztánban, Azerbajdzsánban vagy Törökországban, ha a közéjük ékelődő Kaszpi-tengeri szakasz fizikai kapacitása szűkül. Ez különösen akkor fontos, amikor Közép-Ázsia államai és Azerbajdzsán éppen a Középső Folyosó forgalmának gyors növelésére törekednek.
A környezeti válság logisztikai kérdéssé vált
A Kaszpi-tenger vízszintje tehát közvetlenül befolyásolhatja az eurázsiai kereskedelmi folyosók jövőjét. Ez Magyarország szempontjából sem mellékes kérdés. A Középső Folyosó török és délkelet-európai kapcsolatai egyre nagyobb szerepet kaphatnak az ázsiai–európai áruszállításban, így a Kaszpi-tengeri kikötők kapacitása közvetve a közép-európai logisztikai útvonalak lehetőségeit is befolyásolja.
A türkménbasi csúcstalálkozó üzenete ezért egyszerű: a Kaszpi-tenger megmentése már nemcsak ökológiai feladat, hanem az eurázsiai közlekedési rendszer fenntartásának egyik feltétele.
