Az Al-Arabiya libanoni katonai forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy libanoni katonatisztek vesznek részt kiképzésen Pakisztánban. A libanoni hadsereg kérdésre válaszolva közölte: a fegyveres erők tisztjei egy korábban megkötött védelmi együttműködés keretében speciális szaktanfolyamon vesznek részt pakisztáni katonai intézményekben.
A hivatalos tájékoztatás szerint a két ország katonai együttműködése elsősorban a terrorelhárítás, a határbiztonság és a katonai hírszerzés területére terjed ki. A libanoni hadsereg számára ez különösen érzékeny időszakban történik, hiszen az ország déli részén továbbra is feszült a helyzet, miközben Izrael és Irán között is újabb eszkaláció bontakozott ki.
Mit keres Pakisztánban a libanoni hadsereg főparancsnoka?
Az Al-Arabiya, a Reuters és az Anadolu is arról számolt be, hogy Rodolphe Haykal tábornok, a libanoni hadsereg főparancsnoka Iszlámábádba utazott, mégpedig Asim Munir pakisztáni vezérkari főnök meghívására. A libanoni hadsereg a látogatás részletes programját nem ismertette, de a térségben zajló közvetítési kísérletek miatt az út különös figyelmet kapott.
Pakisztán az elmúlt hetekben aktívabb diplomáciai szerepet vállalt az iráni–amerikai egyeztetések körül, miközben Libanon is közvetlenül érintetté vált a konfliktusban. Éppen ezért Bejrút számára kulcskérdés, hogy a libanoni front ne maradjon ki egy esetleges szélesebb tűzszüneti vagy biztonsági rendezésből.
Irán a libanoni tűzszünethez kötné a rendezést
Szejjed Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter korábban többször jelezte: Teherán szerint az Egyesült Államokkal kötendő tűzszüneti vagy békemegállapodás nem lehet tartós, ha az nem terjed ki Libanonra is. Irán ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael tartsa be a libanoni–izraeli tűzszüneti megállapodásokat, és vonuljon vissza azokról a területekről, amelyeket Bejrút megszállt libanoni földnek tekint.
A libanoni álláspont szerint az ország déli határát továbbra is a nemzetközi jog és az ENSZ által elismert, az UNIFIL által felügyelt Kék Vonalnak kell kijelölnie. Ha a libanoni front nyitva marad, az könnyen alááshatja az iráni–amerikai egyeztetéseket is, hiszen Teherán a konfliktust nem különálló válságok sorozataként, hanem egymással összekapcsolt regionális frontként kezeli.
Pakisztán új szerepet keres a térségben
A libanoni látogatás azért is érdekes, mert Pakisztán az utóbbi időben látványosan építi közel-keleti kapcsolatait. Ennek legfontosabb eleme a Szaúd-Arábiával 2025 szeptemberében megkötött stratégiai kölcsönös védelmi megállapodás, amely kimondja: az egyik fél elleni agressziót a másik fél elleni agressziónak kell tekinteni.
A megállapodás különösen azért váltott ki figyelmet, mert Pakisztán nukleáris fegyverrel rendelkező állam. Az AP beszámolója szerint Havadzsa Mohamed Aszif pakisztáni védelmi miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy Pakisztán nukleáris képességei a szaúdi védelem részévé válhatnak, később azonban a pontos értelmezést több fél óvatosabban kezelte. A Washington Post és több elemzői értékelés szerint ezért továbbra sem teljesen világos, hogy a megállapodás ténylegesen jelent-e formális pakisztáni nukleáris ernyőt Rijád számára.
Pakisztán tehát egyszerre próbál katonai kiképzőpartnerként, közvetítőként és regionális biztonsági szereplőként megjelenni.
