Újabb nagyszabású orosz légitámadás érte Ukrajnát június 9-re virradóra. Az ukrán légierő közlése szerint az orosz erők két H–59/69-es irányított légirakétát indítottak Voronyezs térségéből, emellett 166 támadó drónt vetettek be több irányból. A felsorolt eszközök között a Shahed típusú, köztük sugárhajtású változatok, Gerbera, Italmasz, Banderol típusú keringő lőszerek, valamint Parogyija imitátordrónok is szerepeltek.
Az ukrán fél szerint a légvédelem, az elektronikai hadviselési egységek, a mobil tűzcsoportok, a drónos alakulatok és a légierő együttesen 146 drónt lőtt le vagy zavart meg. A támadást azonban nem sikerült teljesen elhárítani: két rakéta és 17 támadó drón célba ért, becsapódásokat 18 helyszínen, lehulló roncsokat további nyolc helyszínen jelentettek.
Harkiv és Csuhujiv is találatot kapott
Az éjszakai támadások legsúlyosabb következményeiről Harkiv megyéből érkeztek hírek. Csuhujivban a jelentések szerint öt ember meghalt, többen megsebesültek, és lakóépületek is megrongálódtak. Harkivban szintén több becsapódást jelentettek, a támadás főként városi infrastruktúrát és lakóövezeteket érintett.
A támadás ismét azt mutatja, hogy az orosz hadvezetés továbbra is nagy mennyiségű, vegyes összetételű drónrajokkal próbálja túlterhelni az ukrán légvédelmet. A rakéták és a különböző típusú drónok együttes alkalmazása nemcsak a katonai célpontok elérését szolgálja, hanem azt is, hogy az ukrán védelemnek egyszerre kelljen reagálnia gyors, olcsó, megtévesztő és nehezebben észlelhető célokra.
Továbbra is Pokrovszk és Huljajpole a legforróbb pont
Az ukrán vezérkar június 9-i reggeli jelentése szerint az előző napon 260 harci érintkezést rögzítettek a frontvonalon. A legintenzívebb harcok továbbra is a pokrovszki és a huljajpolei irányban zajlottak.
Pokrovszk térségében az ukrán közlés szerint az orosz csapatok 50 rohamkísérletet hajtottak végre, többek között Rodinszke, Novoolekszandrivka, Hrisine, Kotline, Udacsne, valamint Novij Donbasz, Bilicke, Kucseriv Jar, Sevcsenko, Szerhijivka, Mirne, Novopavlivka, Novopidhorodne és Dorozsne irányában. Huljajpole térségében 34 orosz támadást jelentettek Dobropillja, Olenokosztyantinyivka, Zaliznyicsne, Vozdvizsivka, Koszivceve, Cvitkove, Verhnya Tersza, Huljajpilszke és Csarivne körzetében.
Az ukrán adatok szerint az orosz fél az előző napon 88 légicsapást hajtott végre, 282 irányított légibombát dobott le, több mint tízezer kamikazedrónt alkalmazott, és 3725 alkalommal lőtte az ukrán állásokat, illetve településeket. Ez a szám önmagában is jelzi, hogy a háború súlypontja egyre inkább a tüzérségi, légibombás és drónalapú felőrlés irányába tolódik.
Az orosz jelentés szerint Himik orosz kézre került
Az orosz védelmi minisztérium június 9-i összegzése szerint az orosz erők több irányban is folytatták az előrenyomulást. A jelentés legfontosabb állítása, hogy a Déli Hadseregcsoport elfoglalta Himik települést a Donyecki Népköztársaság területén.
Moszkva szerint az északi irányban az ukrán veszteségek 235 főt, a nyugati irányban 220 főt, a déli irányban 180 főt, a középső szakaszon 325 főt, a keleti szakaszon pedig 450 főt tettek ki. Az orosz fél emellett azt közölte, hogy légvédelme nyolc irányított légibombát és 634 drónt semmisített meg.
Ezeket az adatokat a felek egymástól függetlenül nem erősítik meg, a veszteségszámok pedig mindkét oldalon a háborús kommunikáció részét képezik. A tendenciák szempontjából azonban fontos, hogy mindkét fél jelentése ugyanarra utal: a fronton továbbra is rendkívül magas az érintkezések száma, és a drónok, illetve a légicsapások szerepe tovább nő.
Újabb csapás érte a Csungar hidat
A front mögötti logisztikai térben is fontos fejlemény történt: ukrán források és az orosz adminisztráció közlései szerint újabb csapás érte a Csungar hidat, amely az egyik legfontosabb összeköttetés a Krím és a szárazföldi déli hadszíntér között.
Vlagyimir Szaldo, az oroszok által kinevezett herszoni vezető azt közölte, hogy a hidat ukrán drónok támadták, a forgalmat pedig lezárták. A sofőröket arra kérték, hogy Armjanszk és Perekop felé kerüljenek. Ukrán oldalon Szerhij Szternenko, a védelmi minisztérium tanácsadója azt írta, hogy a védelmi erők ismét csapást mértek a Krím felé vezető átkelőre.
A Csungar-híd jelentősége abban áll, hogy ez a legrövidebb és legkényelmesebb útvonal a Krím és az orosz kézen lévő dél-ukrajnai területek között. A híd kiesése nem feltétlenül bénítja meg az orosz logisztikát, de kerülőutakra kényszeríti a szállítmányokat, növeli az üzemanyag-, idő- és szervezési igényt, és sebezhetőbbé teszi a déli front ellátását.
A logisztika elleni háború is erősödik
A Csungar-híd elleni újabb támadás beleillik abba a szélesebb ukrán törekvésbe, amely a Krím és a déli front közötti orosz utánpótlási útvonalakat próbálja folyamatos nyomás alatt tartani. A korábbi ukrán közlések szerint különleges műveleti drónok már légifelderítési és csapásmérő kontroll alatt tartanak bizonyos szakaszokat a Melitopol–Csungar útvonalon, és rendszeresen támadják az orosz technikát, illetve üzemanyag-szállítókat.
Ez a fajta hadviselés nem látványos áttörésre épül, hanem arra, hogy lassan, de következetesen drágítsa meg az orosz hadműveleteket. Ha a hídforgalom tartósan akadozik, az hatással lehet a Krím ellátására, a déli front utánpótlására és az orosz csapatmozgások rugalmasságára is.
A háború képe: felőrlés, drónrajok, logisztikai nyomás
A június 9-i jelentések alapján a háború jelenlegi képe három fő elemre bontható. Az első a frontvonalon zajló, rendkívül intenzív felőrlő harc, különösen Pokrovszk és Huljajpole térségében. A második a hátországot érő tömeges drón- és rakétatámadások, amelyekkel Oroszország az ukrán légvédelmet, infrastruktúrát és városi központokat próbálja nyomás alatt tartani. A harmadik a logisztikai célpontok elleni ukrán hadjárat, amely a Krím és a déli front közötti összeköttetéseket igyekszik gyengíteni.
A fronthelyzet tehát nem egyetlen nagy áttörésről, hanem sok egymásra rakódó nyomáspontról szól. Az orosz hadsereg a keleti és délkeleti irányokban továbbra is támadólag lép fel, miközben Ukrajna igyekszik megőrizni a védelmi vonalakat, és közben a hátországi logisztikát támadva növelni az orosz műveletek árát. A következő napok egyik fontos kérdése az lesz, hogy a Csungar-híd lezárása átmeneti fennakadást jelent-e, vagy tartósabb zavarokat okoz az orosz déli hadszíntér ellátásában.
