Kína „különleges tengeri forgalmi jogérvényesítési műveletet” hajtott végre Tajvantól keletre, miután Japán és a Fülöp-szigetek bejelentette: hivatalos tárgyalásokat kezdenek az exkluzív gazdasági övezetük és kontinentális talapzatuk tengeri határának kijelöléséről.
A kínai állami hírügynökség, a Hszinhua szerint a műveletet június 6-án a kínai közlekedési minisztérium szervezte, a fucsieni és kuangtungi tengeri hatóságok, valamint a Kelet-kínai-tengeren működő navigációs és mentési egységek részvételével. Peking állítása szerint az akció célja Kína tengeri közigazgatási joghatóságának érvényesítése, a távolabbi tengeri járőrözési képességek erősítése, a forgalomellenőrzés és a „nemzeti jogok és érdekek” védelme volt.
A kínai közlés nyíltan összekötötte a műveletet a japán–filippínó döntéssel, amelyet Peking úgy értelmez, hogy az Kína területi szuverenitását és tengeri jogait sérti, mivel a vitatott térség Tajvantól keletre található.
Tokió és Manila szorosabb stratégiai partnerségre lépett
A kínai lépés közvetlen előzménye a május 28-i tokiói japán–filippínó csúcstalálkozó volt. Sanae Takaicsi japán miniszterelnök és Ferdinand Marcos Jr. filippínó elnök közös nyilatkozatban jelentette be, hogy a két ország átfogó stratégiai partnerségi szintre emeli kapcsolatait.
A nyilatkozat nemcsak a tengeri határkijelölési tárgyalások megkezdéséről szól, hanem szélesebb biztonságpolitikai csomagot is tartalmaz. A felek üdvözölték a japán–filippínó kölcsönös hozzáférési megállapodás hatálybalépését, a védelmi együttműködés mélyítését, valamint a minősített katonai információk védelméről szóló megállapodás tárgyalásának megkezdését is.
Tokió és Manila közös álláspontja szerint a tengeri határkijelölésre a nemzetközi jog, különösen az ENSZ tengerjogi egyezménye alapján kerülne sor. A közös nyilatkozat emellett hangsúlyozta a hajózás és átrepülés szabadságát, a viták békés rendezését, valamint a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságát.
Peking szerint Kínát nem lehet kihagyni
Kína ezzel szemben azt állítja, hogy Tajvantól keletre saját exkluzív gazdasági övezete és kontinentális talapzata is érintett, ezért minden ilyen tárgyalásból Kínának is félként kellene részt kapnia. A kínai külügyminisztérium szerint Japán és a Fülöp-szigetek „megkerüli” Kínát, és ezzel megsérti a nemzetközi jogot, illetve Kína tengeri jogait.
Peking érvelése Tajvan státuszára épül: Kína saját területének tekinti a szigetet, ezért úgy fogalmaz, hogy a Tajvantól keletre fekvő vizekkel kapcsolatos kérdésekben is Peking az illetékes. Tajpej ezt elutasítja, és következetesen azt hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság nem beszélhet Tajvan nevében.
Japán álláspontja óvatosabb: Tokió szerint egy esetleges japán–filippínó határkijelölési megállapodás csak a két szerződő fél jogait és kötelezettségeit rendezné, harmadik félre pedig nem lenne jogilag kötelező. Vagyis Japán nem ismeri el Peking vétójogát, de formálisan azt is jelzi, hogy a megállapodás nem döntene más szereplők igényeiről.
Tajvan is beszállt a vitába
A történet az elmúlt napokban tovább bonyolódott, mert Tajvan sem pusztán külső szemlélőként kezeli az ügyet. A tajvani külügyminisztérium jelezte: Japánnak és a Fülöp-szigeteknek tiszteletben kell tartania Tajvan jogait és tengeri érdekeit, mivel a tárgyalásokkal érintett térség részben átfedésben van Tajvan keleti exkluzív gazdasági övezetével.
Tajpej képviseletein keresztül azt kívánja tisztázni Tokióval és Manilával, hogy a tárgyalások és egy esetleges jövőbeli megállapodás nem érintik Tajvan nemzetközi jog szerinti jogait.
A helyzetet tovább élezte, hogy Tajvan parti őrsége szerint kínai parti őrségi hajók az elmúlt napokban kereskedelmi hajókat szólítottak meg, azok indulási és célállomásáról kérdeztek, és kínai joghatóságra hivatkoztak. Tajvan szerint a kínai hajók nem szálltak fel a kereskedelmi hajókra, és fizikailag nem avatkoztak be a hajózásba, de a kommunikációt zaklatásként és nyomásgyakorlásként értékelték.
A feszültség már nem csak Tajvanról szól
A konfliktus nem elszigetelt incidens, hanem egy szélesebb nyugat-csendes-óceáni erőpróba része. Kína már június 1-jén parti őrségi járőrözést jelentett be Tajvantól keletre, szintén a japán–filippínó határkijelölési tárgyalásokra hivatkozva. A hétvégén Tajvan arról számolt be, hogy saját parti őrsége kínai kormányzati hajókat figyelmeztetett és távolított el korlátozott vizeiről.
Közben a Dél-kínai-tengeren is újabb vita bontakozott ki: Manila diplomáciai lépéseket tett Kína ellen egy, a vitatott Scarborough-zátonynál észlelt úszó szerkezet miatt. A Fülöp-szigetek szerint a szerkezet a vitatott atoll térségében jelent meg, Peking viszont továbbra is saját szuverenitását hangoztatja a terület fölött.
Mindez azt mutatja, hogy Japán, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Kína tengeri vitái egyre inkább összekapcsolódnak. A japán–filippínó határkijelölés önmagában jogtechnikai kérdésnek tűnhetne, Peking azonban stratégiai kihívásként kezeli, mert Tajvan keleti vizeit és a nyugati csendes-óceáni mozgásteret érinti.
Erődemonstráció és jogi üzenet egyszerre
A kínai tengeri művelet ezért nem egyszerű járőrözés volt, hanem politikai üzenet is. Peking azt kívánja jelezni, hogy nem fogad el olyan regionális rendezéseket, amelyek Tajvan környezetében nélküle jelölnek ki tengeri jogokat vagy érdekszférákat.
Tokió és Manila viszont éppen azt próbálja hangsúlyozni, hogy a tengeri vitákat nem erődemonstrációval, hanem nemzetközi jogi keretek között kell rendezni. A helyzet különösen érzékeny, mert a Fülöp-szigetek az Egyesült Államok szövetségese, Japán pedig egyre aktívabb szerepet vállal a délkelet-ázsiai tengeri biztonsági együttműködésekben.
