Donald Trump újabb kereskedelmi háborút indított el az úgynevezett „reciprok vámjaival”, amelyek globális aggodalmat és piaci bizonytalanságot keltettek. Az elnök által „felszabadulás napjának” nevezett bejelentés keretében az USA súlyos vámokat vet ki szövetségeseire és riválisaira egyaránt. Célja a hazai ipar védelme és az amerikai gyártás fellendítése, de a közgazdászok szerint ennek súlyos belső és nemzetközi következményei lehetnek.
Rekordmagas vámok, rekordmagas kockázatok
Trump új vámcsomagja minden eddiginél szélesebb körű, és többek között az autóimportot, acélt, alumíniumot, gyógyszereket és elektronikai alkatrészeket érint. A Fehér Ház kereskedelmi tanácsadói szerint a vámok akár 600 milliárd dollár többletbevételt is hozhatnak évente, ami a második világháború óta a legnagyobb adóemelés lenne.
A piaci reakciók azonban már azonnal negatívak voltak. Az amerikai tőzsdeindexek meredeken estek: a Nasdaq 1,5, az S&P500 1 százalékot zuhant, míg a Dow Jones 333 pontot veszített. Az arany ára 3 100 dollár fölé emelkedett unciánként, mivel a befektetők menekülő eszközöket keresnek.
Szakértők: infláció és recesszió jöhet
Ana Carolina Marson brazil közgazdász és Pascal Lamy, a WTO volt főtitkára is figyelmeztetett: a vámháború inflációt gerjeszthet, emeli a fogyasztói árakat, csökkenti a keresletet és recesszióba taszíthatja az amerikai gazdaságot. A Yale Egyetem becslése szerint a 20 százalékos globális vám az átlagos amerikai háztartásnak évi 3 400–4 200 dolláros többletköltséget okozna. Egyes autók ára akár 10 ezer dollárral is megemelkedhet.
A Goldman Sachs a recesszió valószínűségét 35 százalékra emelte, figyelmeztetve a csökkenő bizalmi indexekre és a növekvő gazdasági bizonytalanságra.
Válaszakciók: a világ nem marad tétlen
A világ vezető gazdaságai, köztük az EU, Kína, Kanada és Mexikó is ellenvámokat helyeztek kilátásba. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette: ha az USA konfrontatív irányba megy, az EU készen áll a válaszlépésekre. Kanada már intézkedett, Mexikó pedig szorosabb együttműködést keres Kanadával.
A világ másik gazdasági óriása, Kína, saját monetáris és fiskális eszköztárát mozgósítja, hogy enyhítse a vámok negatív hatását. Peking már korábban is közölte, hogy „a kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei”.
Politikai játszma és belpolitikai következmények
A demokraták a Trump-féle vámpolitikát a gazdagokat segítő adócsökkentések fedezetének tartják. Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője szerint „ez az egész nem más, mint trükk az elit adókedvezményeiért”. Republikánus oldalon is megjelentek kételyek. Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke elismerte: „komplikált lehet az elején, de majd meglátjuk, mi sül ki belőle”.
A Trump-kormányzat azt reméli, hogy a belföldi termelés beindul, a foglalkoztatottság nő, és a külkereskedelmi mérleg javul. Ugyanakkor az előző ciklus vámpolitikájának nem volt érzékelhető hatása az amerikai gyártásban – figyelmeztetett Heather Boushey közgazdász.
Következmények globálisan és itthon
Trump új politikája nemcsak az USA-t érinti: a brazil acél és alumínium például már most 25 százalékos vámtarifa alá esik, de Magyarország is érintett lehet, ha az USA és az EU viszálya elmérgesedik.
A „felszabadulás napja” tehát lehet, hogy inkább a világgazdaság újabb megrázkódtatásának kezdete.
