Moszkva figyelmeztet: bármiféle katonai akció katasztrofális következményekkel járna
Tovább éleződik a nemzetközi feszültség Irán körül: az Egyesült Államok nyíltan katonai csapással fenyegeti Teheránt, miközben az iszlám köztársaság elutasítja a közvetlen tárgyalásokat. A Kreml szerint a katonai opciók nemcsak illegitimek, hanem az egész Közel-Keletet belesodorhatják egy súlyos humanitárius és nukleáris válságba.
Moszkva: a katonai opció elfogadhatatlan
„Az Irán ellen irányuló katonai megoldások alkalmazása jogellenes és elfogadhatatlan” – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő április 3-i tájékoztatóján. Kiemelte: „Az iráni nukleáris infrastruktúra elleni bombázási fenyegetések súlyos és visszafordíthatatlan radiológiai, humanitárius következményekkel járnának nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve is.”
Trump ultimátuma: két hónap a „megállapodásra”
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump márciusban levelet küldött Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfelsőbb vezetőjének, melyben két hónapot adott egy új nukleáris megállapodás megkötésére. Teherán azonban elutasította a közvetlen párbeszédet Washingtonnal, és jelezte: csak közvetítőkön keresztül hajlandó egyeztetni.
Erre válaszul Trump „soha nem látott bombázásokat” helyezett kilátásba, amit Irán hasonló határozottsággal utasított vissza, válaszcsapást ígérve.
Katonai mozgások és izraeli egyeztetések
A Pentagon a napokban újabb amerikai repülőgép-hordozót küldött a térségbe. Michael Kurilla, az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) vezetője Izraelbe látogatott, ahol Iránról tárgyalt. Sajtóértesülések szerint Washington kész csapást mérni iráni létesítményekre, ha Teherán nem kezd közvetlen tárgyalásokat. Ezt a lehetőséget nem zárta ki Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter sem.
A nukleáris alku története és kudarca
A konfliktus egyik gyökere, hogy Donald Trump 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból (JCPOA), melyet 2015-ben kötött Irán hat nagyhatalommal. Az alku értelmében Teherán leállította nukleáris programjának katonai irányú fejlesztését, cserébe a nemzetközi szankciók enyhítéséért.
Trump szerint azonban az alku nem szolgálta eléggé az amerikai érdekeket, így újra egyoldalú szankciókat vezetett be. Irán erre válaszul felfuttatta urándúsító kapacitását, és mára – nyugati szakértők szerint – rövid időn belül képes lehet atomfegyvert előállítani.
Feszülő határidők, kilépési fenyegetés
A megmaradt három európai aláíró (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság) október 18-ig dönthet úgy, hogy visszaállítja az ENSZ szankciókat. Irán jelezte: ha ez megtörténik, kilép a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megelőzéséről szóló egyezményből (NPT). Ez viszont az egész globális atomfegyver-ellenőrzési rendszer összeomlásához vezethet.
Moszkva kész közvetíteni
Oroszország – ahogy az elmúlt években mindig – továbbra is a diplomáciai megoldás híve. Marija Zaharova hangsúlyozta: „Csak életképes, fenntartható tárgyalásos megoldás hozhat eredményt, amely figyelembe veszi Irán jogos igényét a békés atomenergia-használatra.”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes április 3-án nyilatkozott:
„Még nem késő, a vonat még nem ment el. Moszkva kész jó szolgálatot tenni Washington és Teherán között – mindenkinek, akit ez érdekel.”
