Több mint 11 ezer aktív műhold, milliónyi törmelék, fékezhetetlen növekedés – ezekkel az adatokkal ünnepli az emberiség az űrkorszak hatodik évtizedét. Az űrverseny régen nemcsak nagyhatalmak játszótere: a kereskedelmi cégek dominanciája mára tény, és a túlzsúfoltság mellett új fenyegetés is megjelent – a kozmikus hulladék.
Hatvan éve indult a kereskedelmi korszak
1965. április 6-án az amerikai Intelsat-1 (más néven Early Bird) volt az első kereskedelmi távközlési műhold, amely geoszinkron pályára állt. Ezzel Európa és Észak-Amerika között elsőként jött létre műholdas telefon- és tévékapcsolat az Atlanti-óceánon keresztül.
Azóta több mint 20 ezer űrobjektumot juttattak ki az űrbe, több mint 5 ezer indítás során – az ENSZ Űrügyi Hivatala szerint. A legtöbbjük alacsony Föld körüli pályán kering, és a túlnyomó többségük műhold.
A magánszektoré az elsőbbség
Az amerikai BryceTech cég adatai szerint 2024-ben az összes űrindítás 70 százalékát kereskedelmi szereplők hajtották végre. A Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa, Jonathan McDowell becslése szerint 2025 márciusáig 11 300 aktív műhold kering a Föld körül, több mint 60 százalékukat a Starlink üzemelteti, Elon Musk hálózata.
„A geoszinkron pálya előnye, hogy a műholdak a Föld forgásával azonos sebességgel haladnak, így egy ponthoz kötöttek – ez ideálissá teszi őket például műholdas tévéadásokhoz.”
Ezzel szemben az alacsony pályás műholdak kisebb késleltetéssel, gyorsabb adatátvitelt biztosítanak – és olcsó internetet nyújthatnak a világ legelzártabb régióiban is. Ezért van az, hogy ma már a legtöbb műhold ilyen alacsony pályán üzemel.
Brutális növekedés előtt állunk
A különböző előrejelzések szerint 2030-ra a műholdak száma akár hétszeresére is nőhet. A Goldman Sachs szerint a globális műholdpiac mérete a jelenlegi 15 milliárd dollárról 2035-re 108 milliárdra nőhet.
De ezzel együtt a világűri hulladék mennyisége is drámaian megugrik. A Föld körül jelenleg legalább 40 500 darab, 10 centinél nagyobb törmelék kering, és milliós nagyságrendben fordulnak elő kisebbek. Ezek hipersebességgel mozognak, és komoly veszélyt jelentenek a működő űreszközökre, beleértve az űrállomásokat is.
Szemét az űrben – és ki takarít?
A törmelékek nagy része elromlott műholdak, rakétafokozatok és ütközések maradványai. Az űrszemét már nemcsak műszaki, hanem diplomáciai kihívás is. A szakértők szerint csak nemzetközi összefogással lehet kezelni. A legnagyobb szereplők – az USA, Kína, Oroszország, India és az EU – együttműködése nélkül a probléma tovább súlyosbodik.
„A világűr már nem a végtelen lehetőségek terepe, hanem egyre inkább egy zsúfolt, szabályozásért kiáltó környezet” – írja Olga Skurenko a Kommerszant cikkében.
