A Brent hordónkénti ára két nap alatt 12%-ot zuhant
Április 7-én reggelre 60 dollár alá esett a WTI nyersolaj hordónkénti ára, amire 2021 áprilisa óta nem volt példa. Az árzuhanás alig két nap alatt több mint 12 százalékos veszteséget jelentett, és ez most már nemcsak a tőzsdéket, hanem az amerikai gazdasági kilátásokat is megrendítheti.
A Trump-párti tábor győzelemként ünnepelte az OPEC+ döntését
Az OPEC+ múlt heti döntése, amely 411 000 hordós napi termelésnövelésről szólt, kezdetben úgy tűnhetett, mint Donald Trump személyes diadala: amit elődje, Joe Biden nem tudott elérni, azt ő most kierőszakolta.
A Fehér Ház narratívája szerint a termelésfokozás az elnök erőteljes külpolitikájának eredménye volt, amellyel nyomást gyakorolt Oroszországra és az olajkartellre. Trump januárban Davosban, majd március folyamán is felszólította az OPEC-et, hogy növelje a kitermelést.
Elemzők: „Ha Trumpot segíteni akarták volna, korábban lépnek”
A független piaci elemzők azonban már a döntés napján figyelmeztettek: ez nem baráti gesztus, hanem stratégiai válasz. Ha Rijád valóban Trump kérésének akart volna eleget tenni, azt már hetekkel korábban megtehette volna – nem akkor, amikor az USA bejelentette vámháborúját és Oroszországot is fenyegetni kezdte.
Figyelemre méltó, hogy a döntést Szaúd-Arábia és Oroszország közösen hozta meg, és ez erősíti a gyanút, hogy az időzítés visszavágásként értelmezendő a globális gazdaságot fenyegető amerikai vámintézkedések miatt. Ugyanis a lényegét tekintve az történt, hogy Trump megkapta, amit akart, csak épp a legrosszabbkor – akkor, amikor az elnök politikája megrengette a Wall Streetet.
A Brent és a WTI is padlóra került
Most, két nappal később, április 7-én, beigazolódni látszanak ezek a figyelmeztetések.
- A Brent ára 63 dollár alá,
- az amerikai West Texas Intermediate (WTI) ára 59 dollár alá süllyedt.
Ez 2021 tavasza óta a legalacsonyabb szint.
Az árzuhanás fő okai:
- az OPEC+ hirtelen döntése a termelés növeléséről;
- Trump vámháborújának piaci hatásai;
- a recessziós félelmek gyors erősödése.
Az amerikai olajipar a tűréshatár alatt
Az USA palaolaj-termelői – akik a világ olajellátásának jelentős részét adják – 55–60 dolláros árfolyam fölött tudnak nyereségesen működni. Az ár most e szint alá süllyedt, és elemzők szerint:
- kutatások állhatnak le,
- beruházások csúszhatnak,
- több ezer munkahely kerülhet veszélybe, különösen Texasban, Új-Mexikóban és Észak-Dakotában.
A New York Times rámutatott, hogy az olajipari cégek részvényei két nap alatt 20%-ot estek, a kisebb vállalatok már most a visszavonulást fontolgatják.
A recesszió esélye nő
A Goldman Sachs szerint 45%, a JPMorgan szerint 60% az esélye, hogy az USA és a világ gazdasága recesszióba fordul. A piaci hangulatot tovább rontja, hogy Trump vámokat vetett ki számos országra, köztük Kínára, amely 34%-os válaszvámokat jelentett be amerikai termékekre.
A Fed elnöke, Jerome Powell is elismerte: „A vámok nagyobbak lettek a vártnál – a gazdasági hatásuk is az lesz.”
Gonosz ajándék – politikai csapda
Az OPEC+ tehát látszólag eleget tett Trump kérésének, ezzel arcot menthetett a Fehér Ház, de valójában a kartell piaci túlkínálatot gerjesztett, és megingatta az amerikai olajszektor stabilitását. A manőver egyszerre tűnik engedménynek és csapdának: a rövid távú politikai győzelem ára a hosszú távú gazdasági sebezhetőség lehet.
