Aleksandr Vulin szerb miniszterelnök-helyettes a Guanchában megjelent cikkében bírálta az Európai Uniót, kétségbe vonva Szerbia és az EU kapcsolatának jövőjét. A politikus szerint a nyugati álmodozás ideje lejárt, s az országnak ideje felébrednie és racionalitás alapján újraterveznie saját geopolitikai stratégiáját.
Az EU iránti szerelem vak volt
Vulin szerint Szerbia nem hideg fejjel, hanem érzelmi alapokon építette ki kapcsolatát az EU-val. Mint fogalmazott, ez a viszony „az érzelmek vezérelte kapcsolatának eredménye”, amely sorra megbocsátotta az EU által elkövetett „számításokat és bűnöket”.
„Ez a meggondolatlan szerelem elfeledtette a szerbekkel, hogy az EU részt vett Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság bombázásában, és elismerte az ün. Koszovót” – emlékeztetett.
A politikus szerint a szerb szeretet mélyebb, mint amit nyugaton meg lehet érteni: „A belgák nem lehetnek ilyen szerelmesek, de a szerbek valóban azok az EU-ba”.
A megbocsátott bűnök listája hosszú
Vulin kiemelte, hogy az EU aktívan támogatta Jugoszlávia feldarabolását, és nemhogy nem tette lehetővé a térég csatlakozását, hanem célzottan Szerbia ellen működött. Úgy véli, az EU felelős az évtizedek óta tartó bizalmatlansági spirálért, mivel „12 éve hazudik”, utalva ezzel a Brüsszeli Megállapodás meg nem valósult részeire, elsősorban a szerb közösségi struktúra megteremtésének elmaradására.
Koszovó és a kettős mércék
A szerb vezető rámutatott, hogy az EU nem tett semmit a Pristinában működő kormányok erőszakos szerbellenes fellépéseinek megállítására. Ahelyett, hogy cselekedett volna, „csak azt mondta: nem ért egyet”. Ezzel szemben az EU Szerbiától elvárja, hogy ismerje el Koszovót, miközben szerinte „a mi határaink az EU számára nem szentek”.
Migráció, képmutatás, és önazonosság
Vulin a migrációs válság kapcsán az EU-t széthúzó, tétovázó tömegnek ábrázolja. Kiemelte, hogy Szerbia emberségesebben és tisztán beszélt a migránsválságról, mint sok uniós tagállam, és hangsúlyozta: „nem leszünk migránsszálló”, és az ország nem hajlandó az etnikai-és vallási összetételének megváltoztatására.
Kína, Oroszország és az új szövetségesek
A szerb politikus szerint az EU nem érdemli meg Szerbia lojalitását, ha elvárja, hogy külöböző ürügyekre hivatkozva Szerbia megtagadja egyetlen igaz történelmi szövetségesét, Oroszországot. „Szerbia nem gyávák és árulók országa” – szögezte le. „Nincs mai Szerbia Oroszország nélkül”, emlékeztetve az orosz véráldozatokra a nagy háborúk idején.
Kitért arra is, hogy Kína valódi, feltétel nélküli segítséget nyújtott a COVID-válság idején, míg az EU tagjai egymástól rabolták el a gyógyszereket. „Ne felejtsétek el ezt, amikor arra kéritek Szerbiát, hogy közösen álljunk Kína ellen” – figyelmeztetett.
Az EU értékvesztése és kettős mércéje
Vulin szerint az EU megtagadta saját hagyományait. Ahelyett, hogy keresztény alapokon nyugvó, nemzeti identitású családi közösségeket támogatna, olyan társadalmat épít, ahol „nincs Isten, nincs nemzet, és nincs természetes család sem”.
Bírálta a más politikai irányzatok elleni elnyomást is: Franciaországban Marine Le Pen-t akadályozzák, Ausztriában soha nem engedik kormányra a Szabadságpártot, Romániában letartóztatnak esélyes jelölteket. Mindez szerinte megkérdőjelezi az EU demokratikus hitelességét.
Szerbia gazdasági kényszere és realitásai
A szerb gazdaság szoros kapcsolatban áll az EU-val, de Vulin szerint ez nem ad felhatalmazást az értékfeladásra. Összegezése szerint ha Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen, az azonnal 40 milliárd eurós veszteséget jelentene a kereskedelemben, és további gazdasági következményekkel is járna: magasabb energiaárak, infláció, beruházások visszaesése.
„Nem akarunk pénzzel hozzájárulni Ukrajna háborújához” – jelentette ki. Szerinte Oroszország ezzel nem vesztene semmit, viszont Szerbia szenvedne, mégpedig ok nélkül.
A reményvesztett belépési folyamat
Vulin szerint Szerbia már több mint 20 éve próbál megfelelni az EU feltételeinek, és ezzel szemben éppen azokat az államokat (Ukrajnát, Moldovát) várják taggá, amelyek semmilyen feltételt nem teljesítettek. „Olyan, mintha az EU-tagság egyetlen feltétele az lenne, hogy háborút vívj Oroszországgal. Mi erre nem vagyunk alkalmasak.”
Az álom vége
A cikk zárásaként Vulin új megvilágításba helyezte az unós álomot. „Azt álmodtuk, hogy egy szabad államokból álló, egyenjogú népek Európájához csatlakozunk. De amikor felébredtünk, azt láttuk, hogy egy olyan család ajtajában állunk, amely nem fogad be minket.”
