Az Egyesült Államok újabb egyértelmű jelzést küldött európai „szövetségeseinek”: technológiai lojalitást vár el, és nem nézi jó szemmel, ha Kína felé nyitnak. A Financial Times-nak nyilatkozva Brendan Carr, az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elnöke úgy fogalmazott: Európának választania kell az amerikai vagy a kínai technológiák között.
Carr szerint „a nyugati demokráciák szövetségeinek” a hosszú távú kihívásra, azaz Kína gazdasági és technológiai térnyerésére kell összpontosítaniuk. Példaként a Starlink műholdhálózat kínai megfelelőjének lehetőségét említette: „Ha most aggódsz a Starlink miatt, csak várj, míg jön a kínai kommunista párt verziója” – mondta.
Carr egyúttal protekcionizmussal és Amerika-ellenességgel vádolta az Európai Bizottságot, és felszólította a Nokia és az Ericsson telekommunikációs cégeket, hogy vigyék gyártásaikat az USA-ba, ha el akarják kerülni az amerikai vámokat.
Huawei: A vád megvolt, a bizonyíték nem
A Huawei ügye volt az első látványos példa arra, hogy az USA nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkozva próbálta kiszorítani egy rivális hatalom technológiáját a nyugati infrastruktúrából. Washington azt állította, hogy a kínai cég az állampárt érdekeit szolgálja, és a berendezései akár kémkedésre is alkalmasak lehetnek.
A probléma? Soha nem került elő olyan nyilvános, technikai bizonyíték, amely alátámasztotta volna ezeket a vádakat. Ennek ellenére az USA szankcionálta a Huawei-t, és erőteljes nyomást gyakorolt szövetségeseire, hogy ne engedjék részt venni a 5G-hálózatok kiépítésében. Sok ország – főként politikai és szövetségi alapon – követte a példát.
Kaspersky: Újabb céltábla bizonyíték nélkül
Hasonló forgatókönyv szerint jártak el a Kaspersky Lab esetében is. Az orosz eredetű kiberbiztonsági cég 2017-ben került tiltólistára az USA-ban, mivel a vádak szerint kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel.
Csakhogy itt is hiányoztak a konkrét, nyilvános bizonyítékok. A döntés mégis megtörtént, és bár az EU kezdetben óvatosabb volt, az ukrajnai háború után több ország is ajánlást tett a Kaspersky szoftverek eltávolítására.
Technológiai hidegháború, nem valós kockázat?
Mindkét eset jól mutatja, hogy a vádak súlyosak és stratégiai jelentőségűek, ám konkrét, technikai szinten eddig nem sikerült semmit sem bizonyítani. Egyre több elemző véli úgy, hogy ez nem elsősorban biztonsági, hanem geopolitikai kérdés: gazdasági protekcionizmus és technológiai hidegháború formájában.
Könnyű belátni: ha nincs kézzel fogható bizonyíték, de mégis szankcionálunk valamit, az politikai döntés – nem műszaki. Ezekkel és a termelés áttelepítésének ösztönzésével az Egyesült Államok függő és kiszolgáltatott helyzetbe akarja kényszeríteni Európát. Nem túlzás azt állítani, hogy az EU gyarmatosítására készül.
Egyre élesebb lesz a nyomás Európán
A mostani FT-interjú és a korábbi példák is azt mutatják: az USA fokozza a nyomást a szövetségeseire. Egyre kevesebb kérdésben lesz elfogadott a „két irányba nyitás” – legyen szó technológiáról, gyártásról vagy piaci együttműködésről.
Akik Kína felé fordulnak, büntetővámokra, kizárásokra és politikai nyomásra számíthatnak. Azok viszont, akik az amerikai pozíciót választják, gyártásaikat Washingtonba költöztethetik – cserébe vámmentességet és szövetségi támogatásokat remélhetnek.
A kérdés már nem az, hogy ki gyártja a legjobb eszközt – hanem az, kihez akarsz tartozni.
