A Donald Trump által elindított újabb vámháborúban Oroszország első körben kimaradt a szankcionált országok sorából, ám Moszkvában továbbra is fokozott az éberség. Míg a vámintézkedések hatása rövid távon lehetőségeket is hozhat, a globális piac destabilizálódása komoly kockázatokat jelent az orosz gazdaság számára.
Trump bejelentése szerint Oroszország, Belarusz, Kuba és Észak-Korea azért maradtak ki az intézkedésekből, mert „már így is sok szankció sújtja őket”, és „a kereskedelmi forgalom jelentéktelen”.
Sajtóértesülések szerint azonban az igazi ok a Moszkvával való közeledés lehet, amelynek hátterében az ukrajnai háborúval kapcsolatos tárgyalások állnak.
A kőolaj ára az első figyelmeztetés
„A globális kereskedelemben éppen most zajlanak le a tektonikus változások, és még nem tudni, hová vezetnek” – nyilatkozta Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank vezetője.
Súlyos kockázatként értékelte az Egyesült Államok és Kína közötti vámháborút, mivel Kína az Oroszországgal való kereskedelem legfontosabb partnere, 2024-ben rekordszintű, 244,8 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak.
„Bármilyen sokkhatás, amely lassítja a növekedést vagy csökkenti a globális fogyasztást, negatívan hat az egész világra – különösen, ha a két legnagyobb gazdaság érintett benne.” – fogalmazott Marija Zaharova külügyi szóvivő.
A legszembetűnőbb következmény a kőolaj világpiaci árának zuhanása: az ár egyes napokon 50 dollár alá is beesett, miközben Oroszország 2025-ös költségvetését 67–69 dolláros hordónkénti árra alapozta.
„A gyakorlatban 6700 rubelért kellene eladnunk a hordót, de most csak 5000-ért tudjuk. Ez komoly költségvetési hiányt jelent majd” – nyilatkozta Igor Uskov, az Orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető elemzője.
Védett pozíció: alku Putyin és Trump között?
A vámintézkedések alóli orosz mentesség nem feltétlenül végleges. Elemzők szerint Trump ezzel csak időt nyerhet, hogy ne rontsa a tárgyalási pozícióit az ukrajnai fegyverszünet ügyében.
Ugyanakkor Trump már nyilvánosan megfenyegette Oroszországot újabb olajszankciókkal, ha Putyin nem hajlandó elfogadni a békefeltételeket.
A kínai kapcsolat: kockázat és lehetőség
Ugyanakkor a vámháború geopolitikai következményei – Uskov szerint – hosszú távon akár előnyt is jelenthetnek Moszkvának.
„A Trump-féle kereskedelmi háború mindenki ellen azt mutatja, hogy az USA megbízhatatlan partnerré vált. Egyre több ország ismeri fel, hogy alternatív gazdasági rendszerekre van szükség.” – fogalmazott.
Ebbe illeszkedik az orosz-kínai kapcsolatok szorosabbra fűzése is. Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes szerint a két ország újabb rekordkereskedelmi évet zárhat, és kapcsolataik még erősebbé válhatnak.
A dollárhegemónia vége?
„A világ egyre kevésbé bízik a dollár alapú pénzügyi architektúrában.” – állítja Uskov.
Szerinte sürgető lenne egy a SWIFT-rendszeren túli banki infrastruktúra, a Visa és Mastercard mellett működő alternatív fizetési hálózat, valamint a nemzeti valuták szélesebb körű használata a nemzetközi kereskedelemben.
„A jelenlegi helyzet egy multipoláris világrend kialakulását segítheti elő, nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is.”
Orosz biztonság – kínai energiaellátás
Uskov szerint a Kína elleni nyomásgyakorlás elkerülhetetlenül fokozódik.
„Kína ezt felismeri, és egyre inkább szükségét látja politikája és gazdasága diverzifikálásának. A Moszkvával való kapcsolaterősítés ebbe tökéletesen illeszkedik.”
Kiemelte, hogy a Kínába vezető orosz energiaszállítások nemcsak megbízhatóbbak, de az Egyesült Államok potenciális blokádját is megkerülhetik, hiszen Északról, Kazahsztánon vagy Mongólián keresztül közvetlenek az útvonalak.
„Ezért a vámháború valójában nem gyengíti, hanem hosszú távon éppen hogy megerősítheti a kínai-orosz együttműködést.”
