Trump vámháborúja ellenére is versenyképes a kínai export
Április 23-án a New York Times pekingi irodavezetője, Keith Bradsher véleménycikkében rámutatott: Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi vámjai ellenére Kína exporttermékei továbbra is versenyképesek. A kínai gyárak gyors ütemben automatizálódnak, mérnökök és villanyszerelők irányítják a robotizált gyártósorokat, ami egyszerre javítja a minőséget és csökkenti a költségeket.
Kína lekörözte a fejlett országokat az automatizációban
Kína gyárai már meghaladják az USA, Németország és Japán automatizáltsági szintjét. Az International Federation of Robotics adatai szerint Kínában több gyártórobot jut tízezer munkásra, mint bárhol máshol, Dél-Korea és Szingapúr kivételével.
Bradsher, aki 2002 óta több száz kínai gyárat látogatott meg, cikkében kiemelte a Jünmu Csicsao nevű vállalatot, amely az egyik legnagyobb humanoid robotgyártó Kínában. A cég vezérigazgatója, Ho Liang szerint a robotika fejlesztése nemzeti stratégia, és céljuk, hogy a humanoid robotok egy új iparágat teremtsenek, hasonlóan az elektromos autókéhoz.
Robotok dolgoznak a kis műhelyekben is
Bradsher beszámolója szerint már a kisebb kínai üzemekben is elterjedt a robotok használata. Kuangcsouban például egy Li úr nevű vállalkozó 11 munkásával együtt 300 ezer jüant tervezett költeni egy AI-vezérelt, kamerás robotkarra, amely képes megfigyelni és lemásolni a hegesztési folyamatokat, minimális emberi beavatkozással.
Négy éve még csak külföldről lehetett ilyen berendezéseket beszerezni, háromszoros áron. „Korábban sosem gondoltam volna, hogy megéri automatizálni” – mondta Li úr. – „Egy ember napi 8 órát dolgozik, a gép viszont 24-et.”
Az emberi munkaerő még nem teljesen kiváltható
Bár a gyártósorok automatizáltak, bizonyos feladatokhoz még szükség van emberi kézre. A minőségellenőrzés vagy a finom kézi szerelés – például autók fényezése előtt a karosszéria csiszolása – továbbra is emberi feladat. Ugyanakkor az AI fejlődésével ezek a folyamatok is automatizálódnak.
Az Extreme Automotive gyártósorain például 12 nagyfelbontású kamera ellenőrzi a kész autókat, a számítógép másodpercek alatt jelzi a hibákat a dolgozóknak. „Mostanában a legtöbb kollégánk munkája abból áll, hogy a monitor előtt ül” – mondta az egyik alkalmazott.
AI a tervezésben is segít
Nemcsak a gyártás, hanem az autótervezés is profitál az AI-ból. Az Extreme Automotive sanghaji központjában a tervező Carrie Li mesterséges intelligenciával elemzi a belső tér kialakítását: „Most több időm van kreatív ötleteken gondolkodni, és új stílusokat felfedezni.”
Bradsher megjegyezte, hogy bár az amerikai autógyárak is használnak automatizációt, a berendezések többsége Kínából származik. Az elmúlt 20 évben a legtöbb új autógyár Kínában épült, ezzel kialakítva egy teljes automatizációs iparágat.
Kína felvásárolja a robotikai ipart és hazatelepíti a gyártást
A kínai vállalatok nemcsak fejlesztik saját technológiájukat, hanem külföldi robotikai cégeket is felvásárolnak, például a német Kuka vállalatot, amelynek fő tevékenységét már Kínába helyezték át. Erre jó példa a Volkswagen tavaly megnyitott elektromosautó-gyára Anhuj tartomány Hefei városában, ahol az 1075 robotból csak egy származik Németországból, a többit Sanghajban gyártották.
Állami támogatás és mérnökképzés hajtja a kínai automatizációt
A kínai automatizációs technológia gyors fejlődése mögött központi kormányzati támogatás áll, a robotika pedig kiemelt fejlesztési terület. Az idei Országos Népi Gyűlésen elfogadott kormányzati jelentés célul tűzte ki az intelligens elektromos járművek, az AI-alapú telefonok és számítógépek, valamint az okosrobotok és intelligens gyártóberendezések fejlesztését.
Kína az elmúlt években jelentős összegeket fektetett be ezekbe a projektekbe, és évente mintegy 350 000 gépészmérnököt bocsát ki az egyetemeiről, emellett villanyszerelőket, hegesztőket és más képzett szakembereket is képeznek. Ezzel szemben az Egyesült Államokban évente csupán 45 000 gépészmérnök végez.
Az USA lemarad a technológiai versenyben
Az amerikai Agility Robotics társalapítója és vezető robotikai tisztje, Jonathan Hurst elismerte, hogy a legnagyobb kihívás a technikai szakemberek hiánya. Visszaemlékezve a Carnegie Mellon Egyetemen töltött éveire, elmondta, hogy a gépészmérnöki mesterképzésen mindössze ketten voltak.
A vámháború visszaüt Amerikára
Ahogy Trump vámháborúja fokozódik, az USA nemcsak a globális gazdaságot zavarja meg, hanem saját robotikai iparát is akadályozza. A Bloomberg szerint a vámok miatti bizonytalanság hátrányba hozza Amerikát a kínai–amerikai robotikai versenyben. A humanoid robotok kulcsfontosságú alkatrészeit többnyire Kínában gyártják, és a vizuális rendszerek öt fő beszállítójából négy kínai. Még az amerikai élvonalbeli robotgyártók is kénytelenek Kínából beszerezni alkatrészeket.
Iparági források szerint, még ha egyes cégek vissza is vinnék a gyártást az USA-ba, ott nincs elegendő beszállító, és a költségek is jóval magasabbak lennének. A magas vámok miatt az alkatrészek ára emelkedhet, ami az amerikai robotikai cégeket is sújtaná.
Kína ritkaföldfém-exporttal válaszol
A Bloomberg rámutatott, hogy az USA robotikai fejlődése részben az AI-hullámnak, de még inkább a „Made in China” által biztosított költségelőnyöknek köszönhető – ezt a helyzetet Trump intézkedései gyorsan megváltoztatták. Bár más országok képesek lehetnek bizonyos hiányok pótlására, Kína hatékonysága páratlan.
Április elején, válaszul a Trump-kormányzat „viszontvámjaira”, Kína exportkorlátozásokat vezetett be hétféle közép- és nehéz ritkaföldfémre, mint például a szamáriumra, gadolíniumra és diszpróziumra.
Tesla is érzi a kínai korlátozás hatását
A legújabb fejlemény szerint Elon Musk április 22-én bejelentette, hogy a Tesla Optimus nevű humanoid robotjának gyártását akadályozza a kínai ritkaföldfém-mágnesek exportkorlátozása. Kína elvárja, hogy a Tesla garantálja: az innen származó anyagokat nem használják katonai célokra.
A Bloomberg szerint a Tesla, mint az egyik legnagyobb ritkaföldfém-vásárló, jól példázza, milyen közvetlen hatása van Kína új politikájának.
Kína: Nem mi kezdtük a vámháborút
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Csien többször hangsúlyozta, hogy a vámháborút az Egyesült Államok indította, és Kína csak jogos önvédelemből reagált, a nemzetközi igazságosságot védve. Lin kiemelte: „A kereskedelmi háborúnak nincs győztese. Nem akarjuk, de nem is félünk megvívni.” Szerinte a megoldás párbeszéd lehetne, de ehhez Washingtonnak fel kellene hagynia a nyomásgyakorlással és fenyegetésekkel.
