A kínai kormány április elején válaszul a Trump-adminisztráció újabb vámintézkedéseire, szigorú exportkorlátozásokat vezetett be hétféle ritkaföldfémre. Ezek a lépések – amelyek a szamáriumot, gadolíniumot, terbiumot, diszpróziumot, lutéciumot, szkandiumot és ittriumot érintik – komoly aggodalmat keltettek az amerikai kormányzat felső köreiben.
Amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy az ipar és a védelmi szektor számára létfontosságú fémek ellátása megszakad, ezért több kormányzati szerv – köztük a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa és a Kereskedelmi Minisztérium – lázasan dolgozik a gazdasági károk enyhítésén.
Az USA kiszolgáltatottsága Kínának szinte teljes
A ritkaföldfémek a csúcstechnológiai iparágak elengedhetetlen alapanyagai, a világ kínálatának mintegy 90%-át Kína biztosítja. Az Egyesült Államok ritkaföldfém-szükségletének 70%-át kínai import fedezi, a nehéz ritkaföldfémek esetében pedig ez az arány 92%.
A vállalatok alternatív beszállítók után kutatnak, miközben a Trump-kormányzat felismerte, hogy Kína dominanciáját ezen a területen nem lehet könnyen megingatni.
Ashley Zumwalt-Forbes, a Biden-kormány volt energetikai tisztviselője szerint: „Kína pontosan tudja, hogy ez egy rendkívül erős tárgyalási eszköz.”
Gyors megoldás nincs, a készletek kimerülőben
Bár az amerikai vezetés igyekszik felgyorsítani a hazai ritkaföldfém-gyártási projekteket és új kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, a vállalatok többsége szerint nincs rövid távú alternatíva.
Zoe Oysul, az amerikai energiabiztonsági szervezet (SAFE) elemzője szerint: „Egyes cégeknek már csak 40-60 napnyi készletük maradt.” Ha Kína nem hagyja jóvá az exportkérelmeket, az érintett iparágak leállhatnak.
Az amerikai stratégiai tartalékok nem elegendőek
Bár az Egyesült Államok rendelkezik némi stratégiai készlettel, ezek csak vészhelyzetben használhatók fel, és mennyiségük is csekély. Zumwalt-Forbes emlékeztetett arra, hogy a hidegháború idején 500 milliárd dollárnyi stratégiai tartalékkal rendelkezett az ország, de a 90-es évektől kezdve ezeket fokozatosan felszámolták, mára mindössze 800 millió dollár értékű készlet maradt.
Szerkezeti problémáról van szó, nem pillanatnyi válságról
Gracelin Baskaran, a CSIS elemzője szerint a ritkaföldfém-ellátás problémája mélyen gyökerező, szerkezeti kérdés, amelyet a kereskedelmi háború csak tovább élezett. Hosszú távú, fenntartható megoldásra van szükség, nem pedig ideiglenes intézkedésekre.
Új ellátási lánc kiépítése akár 15 évig is eltarthat
Pini Althaus, az ausztrál Cove Capital vezetője hangsúlyozta, hogy egy Kínától független, erős ellátási lánc létrehozása legalább egy évtizedet vesz igénybe. Bár az amerikai és más országokbeli vállalatok már most keresik az alternatívákat, a kínálati szűkösség a közeljövőben fennmarad.
Trump tengerfenék-bányászattal válaszol, de heves kritikák érik
Április 24-én Trump elnök aláírta azt a rendeletet, amely engedélyezi az amerikai offshore ásványkincsek kitermelését, beleértve a mélytengeri bányászatot is. A cél az, hogy csökkentsék a Kínától való függőséget, és visszaszerezzék az USA vezető szerepét ezen a területen.
Azonban a mélytengeri bányászat súlyos környezeti kockázatokat rejt, és szinte minden ország, valamint több nemzetközi szervezet is elítélte ezt a lépést. Douglas McCauley tengerkutató szerint:„Ez a döntés történelmi visszalépés, amely végső soron csak Kína malmára hajtja a vizet.”
A ritkaföldfémek körüli feszültség tehát nem csupán gazdasági kérdés, hanem geopolitikai és környezetvédelmi kihívások sorát is felveti, miközben az USA egyre nehezebb helyzetbe kerül a nyár közeledtével.
