Véres támadás Pahalgamban
Az április 22-én Pahalgamban elkövetett merénylet során 26 hindu turista vesztette életét. A támadást a Frente de Resistencia (Ellenállási Front) nevű felkelőcsoport vállalta magára, amelyet az indiai hatóságok a pakisztáni székhelyű iszlamista Lashkar-e-Taiba (LeT) egyik ágának tartanak.
A Fundació Solidaritat UB szerint Kasmír „egy robbanásveszélyes koktéllá vált”, amelyben olyan instabil összetevők keverednek, mint a hindu–muszlim vallási konfliktus, a területi vita, valamint a kasmíri függetlenségiek elnyomása az indiai hadsereg részéről. Utóbbi mintegy 300 000 katonát állomásoztat a térségben – egy katonát minden tíz lakosra. A helyzetet tovább súlyosbítják a külső dzsihádista harcosok Szudánból, Pakisztánból és Afganisztánból – mutatott rá elemzésében Germán Gorraiz.
Modi de facto annektálta Kasmírt?
Narendra Modi indiai miniszterelnök 2019 augusztusában visszavonta az alkotmány 370. cikkelyét, amit sokan úgy értelmeznek, mint Dzsammu és Kasmír India általi tényleges annektálását. A cikkely különleges autonómiát biztosított a régiónak: saját alkotmány, helyi törvények, valamint tulajdonjogi és állampolgársági védelem járt vele.
A módosítás után a régiót két uniós területre osztották, amelyek közvetlenül Újdelhi irányítása alá kerültek. Az új szabályozás lehetővé tette a külsősök letelepedését és ingatlanvásárlását, ami demográfiai változásoktól való félelmet váltott ki a muszlim többségű térségben.
Hamis zászlós merénylet?
A merényletet az Ellenállási Front vállalta, amelyet az indiai hatóságok a Lashkar-e-Taiba szervezethez kötnek, amely a 2008-as mumbai terrortámadások révén vált ismertté.
India Pakisztánt vádolja azzal, hogy közvetlenül érintett vagy támogatta a fegyveres csoportokat. A következmények között diplomáciai feszültség, vízumok visszavonása és határzár is szerepelt.
Pakisztán tagadta az összefonódást, „komolytalannak” nevezte a vádakat, és helyi felkelésekre hivatkozott. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a támadás hamis zászlós művelet volt, amelyet Modi kormánya generált.
Kasmír: a robbanásveszélyes keverék
Kasmír a „konstruktív káosz” elméletének tankönyvi példája lehet. A brzezinszkiánus elmélet a „divide et impera” (oszd meg és uralkodj) elvre épül, célja pedig egy instabilitás és erőszak uralta térség kialakítása.
A cél: balkanizált régió, amelynek káosza Libanontól és Palesztinától indulva Irak, Irán, Afganisztán, Pakisztán, Kasmír, végül pedig Anatólia területére is átterjedhet.
Kasmír már 1947 óta vitás terület India és Pakisztán között, mivel mindkét állam sajátjának tekinti. A britek Kasmír India részévé válását támogatták, mivel az biztonságosabb határt jelentett a Szovjetunió és Kína felé. A térség stratégiai jelentőségű: folyók feletti ellenőrzés, határátkelők, és nemzeti identitás szimbóluma mindkét ország számára.
Pakisztán és Kína geopolitikai összefonódása
Kína kikötőhálózatot épít Sri Lankán, Bangladesben és Mianmarban. A legfontosabb elem a pakisztáni Gwadar kikötője, amely csak 72 km-re fekszik Irán határától, és közel van a stratégiai jelentőségű Ormuz-szoroshoz.
A kikötőt Kína építette, és a China Overseas Port Holding Company (COPHC) üzemelteti. A környező térség a világ olajtartalékainak kétharmadát rejti, és itt halad át a világ olajforgalmának 30%-a, valamint Kína importjának 80%-a. A régió a Selyemút egyik fő csomópontja.
Az USA Balucsisztánban függetlenségi mozgalmat támogat, hogy megakadályozza Kína „Övezet és Út” programját. Ennek kontextusába illik a Quetta állomásánál történt robbantás is, amelyet a Balucsisztáni Felszabadító Hadsereg (BLA) vállalt magára, 32 halálos áldozatot és 55 sebesültet okozva.
Az Egyesült Államok célja Kasmír destabilizálása?
Az USA a Kasmír-konfliktust új ütközőzónának használhatja egy Kínával szövetséges Pakisztán és egy Oroszország által támogatott India között. Mindkét ország nukleáris fegyverekkel rendelkezik.
Oroszország India legnagyobb fegyverszállítója. A két ország megállapodott:
– 12 orosz nukleáris reaktor telepítéséről
– S–400 rakéták és fregattok szállításáról
– KA–226T helikopterek közös gyártásáról az „India gyártmány” program keretében.
India birtokában van az Agni V nukleáris rakéta (hatótáv: 5000 km), míg Pakisztáné a Hatf IV, amelyet Kína segítségével fejlesztettek, és 900 km hatótávolságú.
Egy újabb kasmíri fegyveres konfliktus esetén nem kizárt egy lokalizált nukleáris összecsapás, amely a „konstruktív káosz” elméletének megfelelően Kína irányába is kiterjedhet.
Az USA célkeresztjében a Sanghaji Együttműködési Szervezet
Az Egyesült Államok végső célja a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) elleni konfrontáció lehet. A SCO-t 2001-ben alapították:
Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán + Üzbegisztán.
A szervezet az ALBA-országokkal és Iránnal együtt a nyugati hegemónia elleni ellenállás kemény magját képezi.
