2025. május 10–11-én kerülhet sor az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások negyedik fordulójára Ománban – erről tájékoztatta az Axios portált Steven Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja, aki az áprilisi három fordulón is részt vett.
Witkoff a tárgyalások nehézségeiről is beszélt:
„Sikerült bizonyos előrelépést elérnünk. Remélem, hogy a tárgyalások jó irányba haladnak. Az elnök azt akarja, hogy a kérdés diplomáciai úton rendeződjön, ha lehetséges.”
Ugyanakkor az amerikai elnök vasárnapi NBC-interjúja erőteljesen árnyalta ezt a képet.
Trump szerint teljes likvidálás kell
Donald Trump kijelentette, hogy „az iráni atomprogram teljes felszámolása” a cél – nem csupán korlátozása. Ezzel ellentmondott saját korábbi nyilatkozatainak, amelyekben még hajlandónak mutatkozott egy új, a 2015-ös megállapodáson alapuló egyezmény megkötésére.
Az NBC-interjúban így fogalmazott:
„Mostanában olyan elméletek is felmerültek, hogy Iránnak talán engedélyezik az atomenergia békés célú használatát, például villamosenergia-termelésre. De szerintem amúgy is sok olajuk van, lehet, hogy inkább azt kellene használniuk?”
Amikor rákérdeztek, hogy elképzelhető-e számára az iráni békés atomprogram, Trump így válaszolt:
„Azt hiszem, hajlandó lennék meghallgatni őket. De a békés célú atomenergia gyakran vezet háborúkhoz. Mi pedig nem akarjuk, hogy nukleáris fegyverük legyen.”
Rubio: Ha nincs mit titkolni, nincs mit rejteni
Az amerikai külügyminiszter, Marko Rubió szintén megszólalt május 2-án a Fox News csatornán, és keményen bírálta a 2015-ös megállapodást, különösen annak azon pontját, amely kizárta a katonai létesítmények ellenőrzését. Javaslata szerint:
„Ha Irán valóban békés atomenergiát akar, nem kellene félnie az ellenőrzésektől, beleértve az amerikai ellenőröket is. Azok az országok, amelyek békés célú programot folytatnak, nem dúsítanak uránt és nem titkolják az üzemeiket.”
Teherán: Ez így elfogadhatatlan
A washingtoni álláspontot Iszmáíl Bágáí, az iráni külügyminisztérium szóvivője kommentálta az NBC-nek adott nyilatkozat kapcsán:
„Az USA vezetőinek ilyen nyilatkozatai destruktívak, és csak akadályozzák a megállapodás elérését. Irán mindig a diplomácia híve volt, és kitart a tárgyalások folytatása mellett.”
Korábban az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi is elutasította a teljes lemondást az atomprogramról:
„Irán, mint az atomsorompó-egyezmény (NPT) részes állama, elkötelezett a kötelezettségei mellett, de ragaszkodik az iráni nép jogához a békés célú atomenergia felhasználásához, ami természetesen magában foglalja a dúsítási folyamatot is.”
Hozzátette:
„Iránnak joga van a teljes nukleáris üzemanyagciklushoz. Az NPT több tagállama is dúsít uránt, miközben elutasítja a nukleáris fegyvereket. Ebbe a klubba több ázsiai, európai és dél-amerikai ország is beletartozik.”
A bizalmatlanság csak nő
Aragcsi szerint:
„Az ellentmondás az USA nyilatkozatai és tettei között, valamint a folytatódó szankciók és fenyegetések csak mélyítik a bizalmatlanságot, és kétségessé teszik, hogy Washington valóban komolyan gondolja a diplomáciai utat.”
Ez alapján a május 10–11-i tárgyalás az eddigi legnehezebb fordulónak ígérkezik az amerikai–iráni párbeszéd történetében.
