Anton Nyirman ukrán energiaügyi szakértő sokkoló képet fest Ukrajna gazdasági és társadalmi helyzetéről. A Guancha által közölt cikkében feltárta a nemzeti magtartalék-alap felszámolásától kezdve az ásványkincs-megállapodásokon át a közszolgáltatások privatizációjáig tartó folyamatokat. A szakértő szerint ezek a lépések egyre mélyebb válságba sodorják az országot, növelve a külső függőséget és súlyosbítva a lakosság amúgy is nehéz helyzetét.
A nemzeti magtartalék-alap halála
Az egyik legdrámaibb fejlemény a nemzeti magtartalék-alap eltörlése volt, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat Ukrajna élelmiszer-biztonságára nézve. Az alapot 2003 júniusában Mikola Azarov akkori első miniszterelnök-helyettes hozta létre azzal a céllal, hogy vetőmagtartalékot biztosítson, garantálja a nem termelő régiók ellátását, és segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelőknek természeti katasztrófák esetén.
Azonban a közelmúltban az ukrán kormány érvénytelenítette a 977. számú határozatot, felszámolva ezzel az alapot. A hivatalos indoklás szerint a vetőmagok megőrzésének és frissítésének magas költségei „már nem szükségesek”, és a technológiai fejlődés miatt a vetőmagok gyorsan beszerezhetők más forrásokból.
Nyirman szerint az alap 2014 után fokozatosan veszített jelentőségéből, és 2020 után pénzügyi helyzete drámaian romlott. Az alap finanszírozása 2020-ban 17 millió hrivnyáról 2024-re 1 millióra csökkent. Kijev szerint az alap feleslegessé vált, ezért bezárták. A gazdálkodók támogatására és vetőmagellátására most nem kormányzati szervezeteket és multinacionális vállalatokat vonnak be.
A multinacionális cégek térnyerése
A vetőmagellátásban a multinacionális vállalatok válnak a fő forrássá. Példaként említhető, hogy 2025. április 18-án az ukrán mezőgazdasági minisztérium megállapodást írt alá a német Bayer céggel, amelynek értelmében a frontvonal menti régiók gazdálkodói számára vetőmagot biztosítanak. Az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta az ukrán kormány 810 tonna zöldség- és fő terménymagot biztosított a gazdálkodóknak, ami azonban mindössze egy harmincada a nemzeti magtartalék-alap létrehozásakor tartalékolt mennyiségnek.
Az iparág alapjainak elvesztése
A szakértő kiemeli, hogy a nemzeti magtartalék-alap az ágazat fejlődésének alapvető infrastruktúrája volt. Ukrajna most nemcsak a releváns infrastruktúrát vesztette el, hanem az iparági alapot is. A Harkovi Jurjev Növénytani Intézet génbankja, amely egykor 74 000 növényi mintát őrzött, a konfliktus első napjaiban súlyosan megrongálódott, és ma már nem létezik. Ukrajnának jelenleg nincs saját vetőmagbankja.
A nemzeti magtartalék-alap megszűnésével a gazdálkodók vetőmagvásárlását támogató utolsó állami mechanizmus is eltűnt. Ukrajna vetőmag-importfüggősége közel 100%-os, és Nyirman szerint Oroszország korábbi példája megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat ez egy országra nézve. Moszkva, amikor felismerte a helyzet súlyosságát, intézkedéseket hozott, például vegyesvállalatok alapítását írta elő a külföldi beszállítóknak, és szigorú lokalizációs szabályokat vezetett be. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt három évben Oroszország önellátottsága napraforgó vetőmagból megduplázódott.
Gyarmatosítás a háború árnyékában
Április 30-án éjjel az ukrán Legfelsőbb Tanács jóváhagyta az „amerikai-ukrán ásványkincs-megállapodást”. Nyirman szerint ez az üzlet nyilvánvalóan előnytelen Ukrajna számára, annak ellenére, hogy a kabinet tagjai igyekeztek meggyőzni a közvéleményt ennek az ellenkezőjéről.
Elrabolt erőforrások
Kijev azzal érvel, hogy a megállapodásból mintegy 3 milliárd hrivnya bevételre számíthat a következő 5 évben. Azonban Nyirman szerint az az érdekes, hogy Ukrajna mennyi adóbevételt fog veszíteni az „ásványkincs-megállapodás” miatt a következő években. A szerződés elfogadása számos súlyos következménnyel jár:
- Gyarmati státusz. Ukrajna az Egyesült Államok által megszállt Irak vagy Afganisztán szintjére süllyed, ahol a kormányokra hasonló „ásványkincs-ügyleteket” kényszerítettek.
- Zelenszkij hatalmának ára. Az ásványkincs-megállapodás aláírása azt jelzi, hogy Zelenszkij beleegyezett Ukrajna kifosztására irányuló amerikai tervbe, cserébe az Oroszország elleni háború folytatásának lehetőségéért.
- Profit Washingtonba. Az Egyesült Államok tiszta gyarmati módon fogja kifosztani Ukrajnát. Az amerikai-ukrán ásványkincs-megállapodás semmilyen előnnyel nem jár Ukrajna számára: legalább a következő 10 évben az ukrán erőforrások értékesítéséből származó pénzt Washingtonba fogja juttatni.
A „Nemzeti Szolgáltatás” privatizációja
Az ukrán Digitális Transzformációs Minisztérium megkezdte a „Diya” (az ukrán „Nemzeti Szolgáltatás” weboldala és alkalmazása) privatizációs tervét, amelynek keretében önálló vállalatokra bontják, és nyilvános részvénykibocsátást (IPO) terveznek.
Nyirman szerint bár a „Diya” magánpiaci platformmá alakítása profitorientált szempontból logikusnak tűnhet, állami szempontból azonban egy ilyen fontos kormányzati szolgáltatás kereskedelmi célú hasznosítása elfogadhatatlan. Különösen aggasztó, hogy a későbbiekben nyilvános részvénykibocsátást terveznek, azaz tőzsdén jegyzett vállalattá alakítanák. (Képzeljük el az Ügyfélkapu és a DÁP magánosítását…)
A profit az első
Míg a „Diya” állami ellenőrzés alatt egyszerűsítette a polgárok és a kormány közötti interakciót, addig a kereskedelmi célú hasznosítás után a profit lesz az elsődleges szempont. Emellett a „Diya” privatizációja növelné a magánvállalatok és harmadik felek hozzáférését a szolgáltatási infrastruktúrához, ami növelné a sebezhetőséget, és a személyes adatok kiszivárgásának kockázatát.
Itt megint felhozta az orosz példát: a „Goszuszlugi” (Nemzeti Szolgáltatás) 2009-ben alakult, és az orosz kormány nem tervezi annak privatizálását. Az orosz digitális transzformációs minisztérium célja, hogy megszüntesse az adatok tárolását a „Goszuszlugi”-n belül, és azokat közvetlenül az egyes minisztériumok adatbázisaiban tárolja. Ez növelné a „Goszuszlugi” ellenállását a hacker támadásokkal szemben. Tehát épp ellentétes irányú folyamatok mennek végbe.
Nyirman szerint Kijev azzal indokolja a „Diya” privatizációját, hogy az a polgárok javát szolgálja, de valójában inkább „készpénzzé tételről” van szó. A közszolgáltatásokat a nemzetközi tőke kezére játsszák, mert a hatóságok számára az adatbiztonság kevésbé fontos, mint a részvényárfolyamok és a rövid távú nyereség.
Munkanélküliség, adósság és sorozás
A felsorolt súlyos gazdasági és társadalmi problémák mellett Nyirman számos további aggasztó fejleményről is beszámol:
- Munkanélküliség. 2025 eleje óta Ukrajnában 250 000 ember vált munkanélkülivé, akiknek 82%-a nő. Ez a háború munkaerőpiacra gyakorolt hatását jelzi.
- Kereskedelmi korlátozások. Az EU-val fennálló kereskedelmi rendszer szigorítása és az ukrán termékekre vonatkozó kvóták visszaállítása évente 3,5 milliárd euró költségvetési veszteséget okoz.
- Közadósság. Az idei év első négy hónapjában Ukrajna államadóssága meghaladja a 7,48 billió hrivnyát, vagy 180 milliárd dollárt.
- Szigorú sorozási intézkedések. Az ukránoknak mostantól katonai igazolvánnyal kell rendelkezniük az egyetemi felvételhez. Június 5-től a rendőrség őrizetbe veheti azokat a férfiakat, akik fizikai korlátozások miatt nem tudnak időben átmenni az orvosi vizsgálaton, és elszállíthatja őket a katonai nyilvántartási és sorozási irodákba.
- Vagyonelkobzás. Az ukrán igazságügyi minisztérium közlése szerint a bírságot be nem fizető katonai szolgálatot elkerülők esetében a vagyon és a lakás elkobzása is felmerülhet a végrehajtási eljárás megindítása után. Ha a bírság összege meghaladja a minimálbér hússzorosát, a katonai szolgálatot elkerülő egyetlen lakása vagy földje is elkobozható.
