Parlamentek szövetsége a globális egészségért
Június 3. és 5. között rendezték meg a BRICS-országok 11. parlamenti fórumát Brazíliavárosban, amelyen 31 ország törvényhozói vettek részt. A résztvevők javaslatot tettek egy Interparlamentáris Egészségügyi Szövetség létrehozására, amely a pandémiák megelőzésére, a vakcinákhoz való hozzáférésre és az egészségügyi szolidaritásra épülne.
A kubai képviselő, Alberto Nuñez Betancourt hangsúlyozta: „Mi az egészséghez való hozzáférést teljes körűen biztosítjuk a városban és vidéken egyaránt, diszkrimináció nélkül, az alapellátás és a közösségi részvétel elvén.” Elmondása szerint Kuba 56 orvoscsoportot küldött 40 országba a Covid–19 járvány alatt, köztük európai államokba is.
A dél-afrikai Poobalan Govender szerint elengedhetetlen lenne egy egységes betegségfigyelő rendszer, amely kiegészíti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tevékenységét. „A Covid–19 egyik legfontosabb tanulsága, hogy mi, emberek egy közösséget alkotunk, amelynek együtt kell szembenéznie a kihívásokkal” – jelentette ki.
A fórum során az indonéz képviselő, Mardani Ali Sera üdvözölte a brazil elnökség kezdeményezését a társadalmilag meghatározott és elhanyagolt betegségek elleni küzdelemről, és hozzátette: „Az Egyesült Államok visszahúzódása az Egészségügyi Világszervezettől azt jelzi, hogy a BRICS-nek kell vezető szerepet vállalnia a globális egészségügyi kormányzásban.”
Az űr mint közjó: digitális egyenlőség a pályán
Egy nappal korábban, június 2-án tartották meg a BRICS távközlési minisztereinek találkozóját, amelynek fő témája az űrhasználat igazságos szabályozása volt. A miniszteri nyilatkozathoz mellékelt dokumentumban a tagországok felszólították az ENSZ szakosított szervezeteit – különösen a Nemzetközi Távközlési Uniót (ITU) –, hogy fogalmazzanak meg világos szabályokat a nem-geostacionárius műholdak (pl. Starlink) használatára.
A munkacsoport vezetője, Daniel Cavalcanti kijelentette: „El akarjuk kerülni, hogy az űrt – mint kommunikációs közeget – az ‘aki előbb odaér, azé lesz’ elv alapján osszák fel.” A BRICS-tagok szerint ehelyett szervezett, méltányos és mindenki számára hozzáférhető szabályozásra van szükség.
A nyilatkozat emellett támogatja a mesterséges intelligencia használatát az űrbeli spektrumgazdálkodás optimalizálására, valamint ösztönzi a nemzeti szabályozások közötti adatmegosztást.
A fórum másik kulcsfogalma a „meaningful connectivity”, vagyis a valóban használható, biztonságos és hozzáférhető internetkapcsolat biztosítása mindenki számára. A fogalom a brazil G20-elnökség idején is előkerült, és a BRICS most egységes mérési mutatókat javasol az elérhetőség, megfizethetőség, eszközhasználat és digitális készségek mentén. „A látszólagos és a tényleges internetelérés között rés van” – fogalmazott Cavalcanti. „A jelentés, amit készítettünk, pillanatfelvétel arról, hol tartanak az országok ebben.”
A jövő munkaereje: Szakképzés BRICS-módra
A június első hetében tartott BRICS szakképzési együttműködési fórum (BRICS-TCA) a technikai és szakmai oktatás fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Marcelo Bregagnoli, a brazil oktatási minisztérium szakoktatási államtitkára szerint három fő kihívás határozza meg a közös jövőt: a minőségi oktatás biztosítása a fiatalok társadalmi integrációjához, a szakképzés szerepének megerősítése, valamint az új technológiák bevonása a képzési programokba.
„A BRICS sokfélesége nem gyengeség, hanem erőforrás, amely gazdagítja az innováció és együttműködés szellemét” – mondta Bregagnoli. A résztvevők megosztották nemzeti tapasztalataikat az elérés, megtartás és sikeresség témáiban. A kínai delegáció nevében Zhai Jinming kiemelte: „A baráti kapcsolat Kína és Brazília között erősödik, különösen az ipari együttműködés elmélyítése révén. Ez a szövetség egyre tovább bővül.”
A programsorozat a június 5-i oktatási miniszteri találkozóval és a június 6–7-i rektorok fórumával folytatódik, ahol a felsőoktatási intézmények közötti együttműködéseket is erősítik.
Új normák, új rend? A BRICS három pillére
A brazíliai események fényében világosan kirajzolódik a BRICS új stratégiája: technológiai szuverenitás, társadalmi befogadás, és globális közjavakhoz való méltányos hozzáférés.
A BRICS nem nyílt konfrontációt keres a Nyugattal, hanem saját globális ajánlatot fogalmaz meg – intézményi formákban, javasolt szabályrendszerekben és gyakorlati együttműködésben.
A Parlamentáris Fórumon felszólaló Davi Alcolumbre, a brazil szenátus elnöke így fogalmazott: „Elismerem, hogy különböző nemzetek vagyunk, de az egészség és a betegség egyetemes jelenségek.”
A BRICS ezzel egy mélyebb, civilizációs koalíció képét vetíti előre – amelyben a közös kihívásokra adott válaszok legalább annyira technológiaiak, mint társadalmiak.
