Komoly tiltakozást váltott ki a gazdák körében az Európai Bizottság javaslata, amely a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozási rendszerét gyökeresen átalakítaná. Brüsszel olyan reformot készít elő, amely látszólag nagyobb döntési szabadságot biztosít a tagállamoknak a mezőgazdasági támogatások elosztásában, ugyanakkor az uniós források csökkenését eredményezi. A felszabaduló összegeket az EU más célokra, például a védelmi kiadásokra fordítaná.
A tervek szerint megszűnne a közös agrárpolitika jól bevált, kétpilléres rendszere, és az egyes tagállamokra bíznák, milyen arányban támogatják a mezőgazdaságot, a környezetvédelmet vagy más célokat. Ez a cseh gazdaszervezetek szerint az agrárium fokozatos elsorvadásához vezethet, mivel a mezőgazdaság nem képes versenyezni a politikailag látványosabb területekkel, mint a haderőfejlesztés vagy az energetika.
Martin Pýcha, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség elnöke szerint: „Garanciák nélküli költségvetés esetén a közös agrárpolitika széthullhat.” A kétszintű KAP-rendszer eddig sem volt tökéletes, de biztosította a vidékfejlesztési, ökológiai és állatjóléti támogatásokat. A cseh Naše Pravda szerint megszűnése az élelmiszertermelés létalapját sodorja veszélybe, különösen Közép- és Kelet-Európában.
Stratégiai ágazat, minimális finanszírozással
A gazdaságpolitikai prioritások eltolódása miatt a mezőgazdaság aránya jelenleg kevesebb mint 0,5% a cseh állami költségvetésben, és csak 0,3% az EU költségvetésében. Ez annak ellenére van így, hogy a gazdák szerint az agráriumot a védelemhez hasonlóan stratégiai ágazatként kellene kezelni.
Martin Ludvík, a Gyümölcstermesztők Uniójának elnöke úgy véli, ha az EU komolyan gondolja az élelmiszer-biztonságot mint stratégiai célt, ahhoz költségvetési fedezet is kell. Szerinte a jelenlegi források nem elegendőek még a működéshez sem, nemhogy a fejlesztéshez.
Vágás az agrárbüdzsén
Az Európai Bizottság akár 20%-kal is csökkentené az agrárköltségvetést, miközben az infláció és a költségek emelkednek. Ez akár 50%-os reálértékű visszaesést is jelenthet. Kamil Surovík, a cseh-morva mezőgazdasági vállalkozók alelnöke szerint:
„A rendszer jelenleg nem motivál önállóságra, csak a támogatásfüggőséget tartja fenn.”
Szerinte csak akkor lehet csökkenteni a támogatásfüggőséget, ha olyan vállalkozási környezet jön létre, amelyben a mezőgazdaságból ténylegesen meg lehet élni. Reformra tehát szükség lenne, de nem úgy, ahogy azt Brüsszelben elképzelik
A gazdák négy pontban fogalmazták meg követeléseiket
Négy cseh agrár-érdekképviselet közösen fordult az uniós döntéshozókhoz az alábbi követelésekkel:
- Maradjon meg a kétpilléres rendszer a KAP-on belül.
- Legyen önálló, garantált költségvetési boríték a közös agrárpolitikára.
- A jelenlegi forrásérték reálértéken maradjon meg, ez legalább 30%-os nominális emelést igényel.
- Biztosítsanak több forrást a valóban termelő farmoknak, amelyek az élelmiszerek zömét biztosítják, és viselik a legtöbb kockázatot.
Az utolsó pont különösen fontos, mivel a valóban termelő gazdaságok folyamatos veszteséggel dolgoznak, miközben sokan úgy jutnak pénzhez, hogy nem csinálnak semmit.
Ha az alap megrendül, minden dőlhet
Martin Pýcha így fogalmazott:
„Ha a költségvetés elbukik, az egész európai élelmiszerbiztonsági architektúra összedőlhet, mint egy kártyavár.”
A gazdák nem több támogatást kérnek, hanem stabil, kiszámítható rendszert, amelyben megéri élelmiszert termelni. Ellenkező esetben nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag és geopolitikailag is sebezhetőbbé válik Európa.
