A Telegraph információi szerint a NATO-tagállamok olyan egyoldalas zárónyilatkozatot készítenek a június 24–25-i hágai csúcsra, amely kifejezetten Donald Trump amerikai elnök „figyelemküszöbéhez” igazodik. A dokumentum öt bekezdésben foglalná össze a legfontosabb vállalásokat, köztük azt a történelmi döntést, hogy a NATO-országok a jövőben több mint duplájára növelik védelmi kiadásaikat.
Bár hivatalosan még nem véglegesítették, a nyilatkozatban az 5%-os GDP-arányos cél jelenhet meg, amit a The Parliament Magazine szerint Trump „a zsebében visz haza Washingtonba”, tehát az elutasításra kevés az esély.
A 3,5 + 1,5 százalékos megoldás a legvalószínűbb
A legtöbb NATO-tagállam számára egyértelmű, hogy az 5% közvetlen katonai kiadásként tarthatatlan, ezért Mark Rutte NATO-főtitkár kompromisszumos megoldást javasolt:
- 3,5% közvetlen katonai költés,
- 1,5% biztonsággal kapcsolatos egyéb kiadás (infrastruktúra, kiberbiztonság, hadiipari beruházások).
Ez a megoldás lehetőséget ad kreatív elszámolásra. Jöhetnek a tankkompatibilis sétálóutcák és légoltalommal ellátott játszóterek, ha ez segíti a célszám teljesítését…
A 3,5% is brutális lenne Magyarország számára
Komolyra fordítva a szót, Magyarország jelenleg 1939 milliárd forintot költ honvédelemre, ami a GDP kb. 2%-a. A 3,5%-os cél eléréséhez ez az összeg 3325 milliárd forintra nőne – 7 év alatt – , vagyis évi 1386 milliárd forintos többletkiadással számolhatunk.
Orbán Viktor egy 2024 végi sajtótájékoztatón maga is úgy fogalmazott:
„Tüdőn lőné a magyar gazdaságot, ha a GDP öt százalékát kellene fordítani honvédelemre, ahogyan azt a sajtóhírek szerint Donald Trump igényelné a NATO-tagállamoktól.”
És valóban: már a 3,5%-os cél is drámai áldozatokat követelne.
Milyen áron lehetne ezt finanszírozni?
Nézzük a főbb számokat:
- Oktatásra: 2025-ben 3890 milliárd forintot fordít a költségvetés
- Egészségügyre: 3700 milliárd forintot
- Családtámogatásokra: mintegy 3800 milliárd forintot
- SZJA-bevétel: 2025-ben kb. 3300–3400 milliárd forint
Ebből következik:
- A 1386 milliárdos többlet előteremthető lenne az SZJA 15%-ról 20%-ra emelésével, elméletileg.
- De már most is csökkenni fognak az SZJA-bevételek, mert a kormány ígéretet tett a két vagy több gyermekes anyák teljes adómentességére, ami évi 500–700 milliárd forint kiesést okozhat.
Így a védelmi többletet pusztán adóemeléssel nem lehet fedezni, ami viszont nem zárja ki magát az SZJA és más adónemek emelését.
Nincs jó megoldás – és a gazdaság is gyenge
A magyar gazdaság 2024-ben -0,4%-os visszaesést produkált, és 2025-re is legfeljebb 1% növekedést várnak. Ez nem elég ahhoz, hogy az állami bevételek jelentősen nőjenek – főleg nem ahhoz, hogy évi +1300–2800 milliárd forinttal emelkedjen a honvédelmi költés.
Ráadásul a növekedés és a költségvetési bevétel között nincs automatikus kapcsolat. Főleg, ha a gazdasági bővülés nagy része exportból vagy külföldi vállalatoktól származik. Ez tehát megszorításokat vetít előre.
Trump politikája biztosan fájni fog
Donald Trump második elnöksége alatt nemcsak új védelmi terheket ró az európai szövetségesekre, hanem azt is elvárja, hogy ezeket a pénzeket lehetőleg amerikai fegyvergyártóknál költsék el, következésképpen azzal sem vigasztalódhatunk, hogy a fenti összeg legalább a hazai fegyveriparnál marad – jelentékeny része biztosan kivándorol az országból.
Szóval, az 5%-os cél nemcsak katonapolitikai döntés, hanem gazdasági csapda is – különösen egy olyan ország számára, ahol a közszolgáltatások így is feszített költségvetésből működnek, a gazdaság pedig szinte védtelen a nemzetközi hatások begyűrűzésével szemben.
