Szűk funkciójú fejlődés
A robotika napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő technológiai ágazata, mégsem válik a globális gazdaság húzóerejévé – írta V. G. Varnavszkij a „Globális trendek a robotikában” című tanulmányában, amely a Világgazdaság és nemzetközi kapcsolatok című folyóiratban (69. évf., 1. sz.) jelent meg.
A részletesen adatolt cikk azt vizsgálja, vajon a robotika képes-e hasonló hatással lenni a világgazdaságra, mint korábban a számítástechnika vagy az internet – és a válasz egyértelmű: egyelőre nem.
Alacsony súly
A robotikai ipar 2022-ben 46 milliárd dolláros piacot képviselt, amely az IMF adatai alapján csupán 0,04%-át tette ki a világ GDP-jének, és az exportban is mindössze 0,03%-ot ért el. Még ha a növekedési ütem gyors is volt az utóbbi évtizedben (évi átlag 14,2%), ez a volumen semmiképp sem elegendő ahhoz, hogy a robotika meghatározó gazdasági ágazattá váljon.
Varnavszkij megjegyzi: ahhoz, hogy egy iparág globális hajtóerőként működjön, legalább a világ GDP-jének 1%-át kellene adnia. A robotika ehhez képest legalább húszszoros növekedésre lenne szüksége, amit a jelenlegi technológiai fejlettség és alkalmazási korlátok nem tesznek lehetővé.
Kína viszi a hátán a növekedést
2022-ben Kína telepítette a világ ipari robotjainak 52%-át, ami hatszor annyi, mint Japánban, és hétszer annyi, mint az USA-ban. A kínai gyártókapacitások és belső kereslet egyaránt hozzájárultak ehhez, de a növekedés legnagyobb része az autógyártásból származik, amely viszont már telítődni látszik (évi 30 millió jármű).
Ennek megfelelően a kínai hatás a következő években mérséklődni fog, és a robotikai piac globális szerkezete tovább fog változni.
Nem forradalmi robotok
A tanulmány szerint a legtöbb ipari robot ma is ugyanazt teszi, amit 50 évvel ezelőtt: nehéz, piszkos, veszélyes és repetitív munkát végez az ember helyett. Bár a gépek egyre pontosabbak és olcsóbbak, nem nevezhetők intelligensnek, csupán programozhatóak. Varnavszkij világosan fogalmaz:
„A robotok nem képesek gondolkodni, intuícióval vagy képzelőerővel rendelkezni – legfeljebb gyorsabban hajtják végre az ember által előre megírt algoritmusokat.”
Ez a korlát azt is jelenti, hogy az ipari robotika nem tekinthető mesterséges intelligenciának, legfeljebb annak egyik passzív eszközének.
A szolgáltató eszközöké a jövő
A háztartási és szolgáltatási célú robotok száma robbanásszerűen nő, 2022-ben például közel 4,9 millió darabot adtak el, főként porszívókat és fűnyírókat. A professzionális szektorban is figyelemre méltó volt a növekedés: a logisztikai robotok eladása 44%-kal, a szállodaipariaké 125%-kal nőtt egy év alatt.
E szegmens azonban még nem termel akkora hozzáadott értéket, mint az ipari robotika – és bár növekedési potenciálja van, a technológiai áttörések még nem történtek meg, különösen az orvosi, szociális és oktatási alkalmazások terén.
Mi a helyzet a foglalkoztatással?
A közkeletű félelmek ellenére a tanulmány arra jut, hogy a robotok nem szüntetik meg tömegesen a munkahelyeket. Bár a gyártásban helyettesítik az alacsony képzettségű munkaerőt, ezzel párhuzamosan növelik a keresletet mérnökökre, technikusokra, szerviz- és karbantartó személyzetre.
Például az Egyesült Államokban a legrobotizáltabb ágazatokban 20%-kal több mérnök dolgozik, mint a kevésbé automatizált iparágakban. Az IAB német kutatóintézet szerint két megszűnő gyártósori állásra egyidejűleg két új szolgáltatói munkahely jut, tehát a robotika inkább átalakítja, mint lerombolja a munkaerőpiacot.
Technológiák összefonódása
Varnavszkij hangsúlyozza, hogy a valódi áttörés csak akkor következhet be, ha a robotika képes lesz integrálni a biológiai rendszereket, az informatika és a mesterséges intelligencia vívmányait. Példaként kiberszövetek, exoskeletonok és orvosi segédeszközök területét említi – de azt is megjegyzi: ezek egyelőre inkább kutatási irányok, mint ipari realitások.
Nem húzóágazat, de fontos eszköz
A tanulmány végkövetkeztetése világos:
„A robotika nem lesz a világgazdaság vezető ágazata, de funkcionálisan sok területen nélkülözhetetlenné válik.”
Ez azt jelenti, hogy bár nem tekinthetjük a jövő motorjának, a robotika kulcsfontosságú támogató technológiává válik a gyártásban, logisztikában, háztartásokban és egyre több szolgáltatási szegmensben.
Az igazi kérdés tehát nem az, hogy a robotok átveszik-e az uralmat – hanem az, hogyan tudjuk őket bölcsen használni, anélkül hogy túlzott elvárásokat támasztanánk.
