A volt japán miniszterelnök, Jukio Hatojama szerint Japánnak függetlenednie kell az Egyesült Államoktól, mivel Trump hegemón törekvései nemcsak Japán, hanem a világrend számára is veszélyt jelentenek. A politikus a Világbéke Fórumon szólalt fel, ahol világossá tette: az USA nem fog visszatérni a második világháború utáni „jóindulatú vezető” szerepéhez, és a jelenlegi trendek alapján a függetlenedésen kívül nincs más reális út Tokió számára.
Hatojama négy lehetőséget sorolt fel, amelyek közül szerinte három zsákutca: 1) az USA kritikátlan követése, 2) a meggyőzése és a 3) teljes szakítás. Az egyetlen érdemi opció a függetlenség megerősítése – de ezt csak regionális és globális együttműködéssel lehet elérni. Ennek kulcsa a Kína–Japán–Dél-Korea-háromszög elmélyítése, valamint az együttműködés Délkelet-Ázsiával, Európával és a globális Déllel.
Az Egyesült Államok irányba állt
A volt kormányfő szerint az USA politikai rendszere olyan irányba fejlődött, hogy a demokraták is Trump nyomvonalát fogják követni. Ennek kapcsán érdemes utalni arra, hogy Joe Biden társadalompolitikai képe eltért ugyan az elődjéétől, a külpolitikai, külgazdasági irány viszont alapvetően nem változott.
A „MAGA” jelszó mögött nemcsak gazdasági, hanem világrendszer-átrendezési szándék húzódik meg, amely az USA szövetségeseit is döntéskényszerbe hozza.
Japán kiszolgáltatottsága Trump politikájának különösen a vámháborúk, valamint a katonai kiadások erőltetése révén vált láthatóvá. A 3,5–5%-os GDP-arányos védelmi kiadás szerinte olyan terhet róna a japán társadalomra, amely az adóterhek drasztikus növelésével járna, miközben a gazdasági érdekérvényesítés lehetősége is beszűkül.
Válaszúthoz érkezett Japán
Hatojama konkrét lépéseket is javasolt:
– a Kína–Japán közös vállalati projektek ösztönzése harmadik országokban (pl. Délkelet-Ázsiában),
– a RCEP és CPTPP mélyítése és bővítése,
– a digitális gazdasági partnerségek fejlesztése,
– valamint Japán belépése az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankba és a „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez való csatlakozás.
Kiemelte: az USA-tól való gazdasági leválást „kockázatcsökkentésként” (de-risking) kell értelmezni, nem pedig ellenséges elhatárolódásként. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az USA nem fog jóindulattal válaszolni a lojalitásra sem – itt Ausztrália példáját hozta fel, de utalhatott volna a Trump szövetségese által vezetett Argentínára is, amely ugyancsak nem kerülhette el a vámokat.
A regionális biztonság kérdésében a tajvani feszültség csökkentését és a kínai belügyek tiszteletben tartását nevezte Japán valódi hozzájárulásának a békéhez. A jelenlegi japán retorikát – miszerint „ma Ukrajna, holnap Kelet-Ázsia” – veszélyes leegyszerűsítésnek és súlyos diplomáciai hibának nevezte.
Hatojama hangsúlyozta: a világ nem bír el egy újabb „értékekért vívott” háborút, a különböző társadalmi berendezkedéseket pedig nem elítélni, hanem megérteni és kezelni kell. A „baráti társadalom” eszményét állította szembe az erőszakos rendexport és ideológiai szembenállás logikájával.
