A 2025. július 6–7. között Rio de Janeiróban megrendezett BRICS-csúcs nem csupán éves találkozó, hanem mérföldkő: ez lesz az első olyan csúcstalálkozó, amelyet a 11 tagúra bővült BRICS-formátumban tartanak, immár 10 további partnerország részvételével. Az esemény „A Globális Dél együttműködésének erősítése a befogadóbb és fenntarthatóbb kormányzás érdekében” mottó alatt zajlik.
Brazília, amely 2025. január 1-jén vette át a BRICS-elnökséget, világosan két fő célt fogalmazott meg:
- A Dél-Dél együttműködés megerősítése.
- A globális kormányzási rendszerek reformjának előmozdítása.
Ennek érdekében hat kiemelt prioritást jelöltek ki:
- Globális egészségügy és közegészségügyi együttműködés
- Kereskedelem, befektetés és pénzügyi integráció
- Klímavédelem és fenntarthatóság
- A mesterséges intelligencia szabályozása
- A globális biztonsági architektúra reformja
- A BRICS intézményi fejlődésének megerősítése
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, mit érdemes figyelni a kétnapos csúcson:
1. Kereskedelem és befektetések: BRICS-reakció Trump vámháborújára
A csúcs rendkívül kényes geopolitikai és gazdasági környezetben zajlik: az USA Trump-vezette kormánya „reciprok vámokat” vezetett be áprilisban, súlyos csapást mérve a WTO köré épített multilaterális kereskedelmi rendszerre. A 90 napos türelmi időszak július 9-én lejár, és a világ feszülten figyeli, milyen válaszlépések jöhetnek a BRICS részéről.
A BRICS-tagországok élesen elítélték az egyoldalú protekcionista lépéseket, amelyek szerintük aláássák a globális ellátási láncokat és gazdasági instabilitást okoznak. Az áprilisi külügyminiszteri nyilatkozat szerint:
„A világméretű kereskedelem biztonsága érdekében konkrét lépések kellenek a szabadkereskedelem megvédésére.”
A csúcson kiemelt szerepet kap:
- a PartNIR (Partnerség az Új Ipari Forradalomért) kezdeményezés,
- valamint a 2030-as BRICS Gazdasági Partnerségi Stratégia,
melyek célja a belső BRICS-kereskedelem növelése és a külső függések csökkentése.
2. Pénzügyi szuverenitás: a dollármentesítés mélyítése
A BRICS-csúcs másik kulcstémája a pénzügyi együttműködés és független pénzügyi architektúrák kiépítése. A cél: csökkenteni a Nyugat dominanciáját és alternatívát kínálni a fejlődő országoknak.
Főbb BRICS-intézmények:
- Új Fejlesztési Bank (NDB):
2014 óta működik, ma már 9 tagja van (pl. Banglades, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Algéria). - Tartalékvaluta-megállapodás (CRA):
A Nemzetközi Valutaalap SDR-jéhez hasonló pénzügyi védőháló.
A csúcson bejelenthetik:
- egy új BRICS-garanciaalap létrehozását, az NDB égisze alatt, amely a Világbank MIGA-modelljén alapul. Célja: magánberuházások ösztönzése, finanszírozási kockázatok csökkentése.
3. Geopolitika és biztonság: válasz a világszintű válságokra
A csúcs két kiemelt biztonságpolitikai válság árnyékában zajlik:
- az iráni háború (12 napos izraeli és amarikai légicsapássorozat)
- Ukrajnai háború
A BRICS június 24-én kiadott közös nyilatkozata szerint:
„Az iráni célpontok elleni csapások súlyosan sértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát.”
Irán 2024 januárjában vált teljes jogú BRICS-taggá, és magas szintű delegációt küld Rióba.
Ukrajna ügyében:
- Kína és Brazília „Barátok a Békéért” kezdeményezése szerepel a tárgyalásokon, amely a deeszkalációt és politikai rendezést célozza.
A BRICS célja egy új, multilaterális biztonsági architektúra kialakítása, amely hatékonyabban kezeli a válságokat és megelőzi a humanitárius katasztrófákat.
4. Klímavédelem és mesterséges intelligencia
Két, globális jelentőségű téma is meghatározza az idei csúcs napirendjét:
Klímavédelem és klímafinanszírozás
Brazília 2025 novemberében Belem városában rendezi meg a COP30 ENSZ-klímacsúcsot, ezért kiemelten kezeli a klímavédelmi kérdéseket.
A BRICS-csúcson várhatóan elfogadják:
- a BRICS Klímavezetői Menetrendet
- és a Vezetői Keretnyilatkozatot a Klímafinanszírozásról.
Cél: a globális pénzügyi rendszer szerkezeti reformja a zöld átállás támogatása érdekében.
Mesterséges intelligencia szabályozása
Idén először külön napirendi pontként szerepel az MI-kormányzás. A BRICS országok hangsúlyozták:
„Az MI-fejlesztésnek etikusnak, biztonságosnak, és társadalmi hasznosságra törekvőnek kell lennie.”
A csoport támogatja a Kína által kezdeményezett ENSZ-határozatot az MI-kapacitásépítés nemzetközi együttműködéséről, amelyet 2024-ben elfogadott a Közgyűlés.
Új korszak kezdete a BRICS történetében
A 2025-ös brazíliai BRICS-csúcs nem csupán egy fórum – egy új geopolitikai pólus megszilárdulásának színtere. A világ figyel, hiszen:
- A BRICS ma már a világ GDP-jének több mint 30 százalékát és a népesség közel felét képviseli.
- Bővülő pénzügyi és politikai struktúrái alternatívát kínálnak a nyugati dominanciájú intézményrendszerekkel szemben.
- A csúcstalálkozó döntései hatással lehetnek a globális kereskedelmi, pénzügyi és biztonsági egyensúlyokra.
