Glauber Braga, a brazil Psol szövetségi képviselője szerint Donald Trump 50%-os vámtarifája a brazil termékekre a valóságban „egy államcsínykísérlet”. Bár az USA elnöke szóba hozta a kereskedelmi deficitet is (ami létezik, csak éppen Brazília és nem az Egyesült Államok oldalán), a célja a beavatkozás Jair Bolsonaro perébe, akit a 2023-as puccskísérlet miatt állítottak bíróság elé.
„Ez zsarolás. Trump gazdasági eszközökkel próbálja megakadályozni, hogy a puccskísérlet felelőseit elszámoltassák. Ez elfogadhatatlan” – mondta Braga a Rádio Brasil de Fato műsorában.
A képviselő szerint Trump végeredményben kormányt akar buktatni, hogy az Egyesült Államok hozzáférést szerezhessen Brazília stratégiai nyersanyagaihoz, különösen a ritkaföldfémekhez.
Végül a képviselő felszólította a Lula-kormányt, hogy keményen válaszoljon Washingtonnak, akár ellenintézkedések bevezetésével. Szerinte a kormánynak az agrárpolitikát is újra kell gondolnia: a családi gazdálkodás és a belső élelmiszer-ellátás legyen a prioritás, ne az export.
„Ha most nem reagálunk, holnap még súlyosabb támadás jön” – figyelmeztetett.
Lula és a patrióta kurzus megbuktatása
Braga értelmezése szerint a tarifacsapás a Lula-kormány szuverenista irányvonalának megtörését szolgálja. A patrióta baloldal, amely a BRICS-ben látja a jövőt, és fontosnak tartja környezetvédelmet, az őslakosok jogait, bár népszerű, a legkevésbé sem felel meg az USA érdekeinek. Trump azt akarja, hogy ez a kurzus csődöt mondjon, és helyét átvegye egy szervilis, piacorientált kabinet, amelyet dróton rángathat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Washingtonnak olyan kormányra lenne szüksége, amely megfosztja jogaiktól az őslakosokat, eltörli a természetvédelmi korlátozásokat, felgyorsítja az erdőirtást, és mindezzel teret ad az új bányáknak és az agráriparnak.
- Egyúttal hozzáférést ad a stratégiai nyersanyagokhoz – különösen a ritkaföldfémekhez – az Egyesült Államoknak.
Brazília rendelkezik a világ második legnagyobb ritkaföldfém készletével, amely kulcsfontosságú a zöldtechnológiákhoz, félvezetőkhöz és katonai eszközökhöz. Lula kormánya viszont nem egyszerűen óvatos politikát folytat, hanem még a hadsereget is bevetette az őslakosok és a természeti kincsek, az esőerdő védelmében az illegális kitermelőkkel szemben.
A „bolsonarizmus” politikája
Bolsonaro és köre nem véletlenül élvezi az USA kitüntetett figyelmét. Elnöksége alatt:
- Liberalizálta a bányászatot, lazított a felügyeleti és megfelelőségi szabályokon (például 93%-kal csökkentette a környezetvédelmi hivatalok finanszírozását), és gyakorlatilag engedélyezte a szabad rablást az Amazonas-medencében.
- Az elnöksége négy éve alatt egy fél Magyarországnyi erdőterületet irtottak ki (2019-ben 10 698 km², 2020-ban 10 348 km², 2021-ben 12 187 km², 2022-ben pedig 11 568 km²).
- A pusztítás kétharmada illegális tevékenységek következménye volt: bányászat, marhahús-, szója- és fakitermelés. És még egyszer: a Bolsonaro-kormány nem üldözte, hanem kifejezetten ösztönözte mindezt.
Amerika az Egyesült Államoké
Donald Trumpot mindemellett kifejezetten zavarja a brazil külpolitika irányultsága. A Fehér Ház hivatalos politikája szerint Amerika az amerikaiaké, ami már Monroe korában is azt jelentette, hogy az Egyesült Államoké.
Bolsonaro a családja anyagi, és politikai mozgalmának hatalmi érdekeit szem előtt tartva alkalmazkodott ehhez. Lula viszont egy függetlenebb Brazíliát szeretne látni, amely a konnektivitás jegyében maga dönti el, kivel köt üzletet – leginkább azzal, aki a legjobb ajánlatot teszi, és ennek a biztosítékát látja a BRICS-tagságban.
Az USA-párti ellenzék viszont késznek mutatkozik:
- felmondani az együttműködést Kínával és bárki mással, hasonlóan az argentín Javier Mileihez;
- az észak-amerikai nagytőke és helyi ágensei érdekében szabadon engedni és ösztönözi a környezetpusztítást, felszámolni az őslakos jogokat,
- és gyakorlatilag eladni a ritkaföldkészleteket az USA hadi- és civil ipari komplexumának.
