Látványos törést szenvedett az orosz–azeri viszony a napokban, miután Ilham Alijev azeri elnök nemzetközi pert helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, a 2024 decemberében lezuhant AZAL légitársaság Embraer 190-es gépével kapcsolatos ügyben.
A bejelentés a III. Susai Globális Médiacsúcs előestéjén hangzott el, amelyre július 20-án került sor Hegyi-Karabah egykori központjában, Hankendiben (korábban Sztepanakert).
Alijev elnök szerint Moszkva túlságosan elnyújtja a vizsgálatot, és ezért Azerbajdzsán nemzetközi bíróságokhoz kíván fordulni, valamint kártérítést követel az áldozatok hozzátartozóinak. Az érintett járat 2024. december 25-én zuhant le az orosz légtér elhagyása után, Kazahsztán nyugati részén.
A fedélzeten 67 ember tartózkodott, közülük 38-an életben maradtak – köztük 9 orosz állampolgár. Azerbajdzsán szerint a gépet az orosz légvédelem lőtte le, miközben ukrán drónokra vadászott, Oroszország azonban még nem zárta le a nyomozást.
A másik jelentős üzenet, amely szokatlan élességgel célozta Moszkvát, az ukrán háborút érintette. Alijev nyíltan „okkupációnak” nevezte Oroszország ukrajnai jelenlétét, és felszólította Kijevet, hogy „ne fogadja el az orosz megszállást”. Egyben példaként állította saját országát, amely Karabah visszafoglalását katonai eszközökkel hajtotta végre.
Ez a nyilatkozat a legélesebb eddigi elhatárolódás Moszkvától az azeri vezetés részéről.
Trump jönne, Putyin megy?
Az orosz közvetítést – amely korábban kulcsszerepet játszott a 2020-as karabahi háborút lezáró háromoldalú megállapodásban – Baku immár nem kívánja igénybe venni az Örményországgal fennálló vitájában. Ehelyett Alijev Donald Trumpot emelte ki, mint lehetséges békeközvetítőét, mondván, az Egyesült Államok korábbi elnöke figyelemmel kíséri a dél-kaukázusi folyamatokat, és komoly munkát végez a konfliktus végleges rendezéséért.
Alijev „pozitív jelekről” beszélt Washingtonból, és hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erősítése Baku céljai között szerepel.
Az azeri vezető ezen túlmenően új közlekedési útvonalakat jelentett be Oroszország megkerülésével, beleértve az „Észak–Dél” korridor alternatív folytatását Zangazuron Törökország felé. Az USA felvetette, hogy az örmény határtérségen 100 évre átvenné egy keskeny sáv kezelését, amely összekötné Azerbajdzsán annak exklávéjával és Törökországgal.
Egy éve még más volt a hangulat
Mindez meglepő fordulat a közelmúlthoz képest: egy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy Alijev a Kreml legszorosabb kaukázusi szövetségese. A 2024. augusztusi Putyin-látogatás Bakuban baráti gesztusokkal, autós városnézéssel és szoros gazdasági együttműködési ígéretekkel zárult. Akkor még hangsúlyozták az Észak–Dél korridor bővítésének fontosságát, a kétoldalú kereskedelem növekedését, és azt, hogy a kapcsolatok „példás fejlődést” mutatnak.
Mi történt azóta?
A gép lezuhanása, az orosz–ukrán háború elhúzódása és az Egyesült Államok megnövekedett befolyása gyökeresen átrendezte a térségben a politikai preferenciákat. Azerbajdzsán a jelek szerint az atlantista blokk irányába mozdul el.
Ez a látványos váltás alapjaiban kérdőjelezi meg a 2022-ben aláírt orosz–azeri szövetségi partnerséget, és leértékeli Moszkva súlyát a dél-kaukázusi rendezési folyamatban. Hosszabb távon pedig azt a kérdést is felveti: képes-e Oroszország megtartani bármilyen tartós befolyást a posztszovjet térség peremvidékein.
