Donald Trump amerikai elnök szombaton újságíróknak azt mondta, úgy hallotta, hogy India nem vásárol többé orosz olajat, és ha ez igaz, az „jó lépés” lenne. „Úgy tudom, hogy India többé nem fog olajat venni Oroszországtól. Ezt hallottam, nem tudom, hogy igaz-e. Ez egy jó lépés. Majd meglátjuk, mi lesz” – fogalmazott Washingtonban.
Az indiai külügyminisztérium (MEA) azonban határozottan cáfolta, hogy bármiféle hivatalos döntés született volna az orosz import leállításáról. „India energia-vásárlásait a nemzeti érdekek és a piaci erők alakítják. Nincs tudomásunk arról, hogy az indiai olajvállalatok leállították volna az orosz importot” – mondta egy minisztériumi forrás.
Randhir Jaiswal MEA-szóvivő pénteken is hasonlóan nyilatkozott: „Önök tisztában vannak azzal, hogy energiaellátási igényeinket a piacon elérhető források és a globális helyzet alapján határozzuk meg. Nincs tudomásunk semmiféle konkrétumról”.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy az állami finomítók az elmúlt hét során nem vásároltak orosz nyersolajat, mivel a kedvezmény szűkült, és az Egyesült Államok szankciókkal fenyegeti Indiát. A források szerint azonban ez inkább piaci árkérdés, nem pedig politikai döntés.
Orosz olaj: kulcstényező az indiai energiabiztonságban
Az Ukrajna elleni orosz invázió előtt India nyersolaj-importjának mindössze 0,2 százaléka származott Oroszországból. A háború és a nyugati szankciók után azonban Moszkva kedvezményes áron kezdte kínálni a kőolajat, és India gyorsan élt ezzel a lehetőséggel. 2023 májusára az orosz részarány meghaladta a 40 százalékot, ezzel megelőzve Irakot és Szaúd-Arábiát.
A csúcson India napi 2,15 millió hordó orosz olajat vásárolt, jelenleg ez 1,75–1,78 millió hordó körül mozog. Összehasonlításképpen: Irak napi 900 ezer, Szaúd-Arábia 700 ezer hordó olajat szállít Indiának.
A kedvezmény a csúcson elérte a Brent árhoz képest 40 dollárt hordónként, később ez mérséklődött. Ennek ellenére a Reuters adatai szerint 2023 január–szeptember között India hordónként átlagosan 5 dollárral olcsóbban jutott orosz olajhoz, mint az irakihoz. Az ICRA becslése szerint ez két pénzügyi év alatt mintegy 13 milliárd dollár megtakarítást jelentett.
Hardeep Singh Puri indiai olajminiszter 2024 áprilisában hangsúlyozta: „Ha India nem vásárolt volna orosz olajat, az árak az egekbe szöktek volna”.
A pénzügyminisztérium adatai szerint az orosz kőolajimport értéke a 2021–22-es pénzügyi év alatti kevesebb mint 2,5 milliárd dollárról a 2022–23-as évre több mint 31 milliárdra, majd 2023–24-re több mint 140 milliárd dollárra emelkedett.
Trump nyomásgyakorlása
Trump kormánya nem először használ kereskedelmi és szankciós eszközöket külpolitikai céljai elérésére. Most 25 százalékos importvámot jelentett be az indiai árukra, valamint külön „büntetést” az orosz olajvásárlások miatt. „India tehát 25 százalékos vámot fog fizetni, plusz egy büntetést” – írta közösségi oldalán az amerikai elnök. Hozzátette: India Kínával együtt Oroszország legnagyobb energiavásárlója.
Trump azzal is fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámot vet ki minden országra, amely továbbra is orosz olajat vásárol, hacsak Moszkva 50 napon belül nem köt jelentős békemegállapodást Ukrajnával.
A kínai forgatókönyv újrajátszása
Ez a retorika ismerős: Trump korábban Kína esetében is többször azt állította: Peking alig várja, hogy megállapodjon vele, és kész engedni a nyomásnak. Most ugyanez a narratíva jelenik meg Indiával kapcsolatban. Az üzenet lényege: a partnerország a nyomás hatására majd enged. Kína azonban ezt nem nem tette meg, és végül már akkora nyomás nehezedett Trumpra, hogy neki kellett felhívnia Hszi Csin-pinget.
Manoj Ladwa, az India Global Forum vezetője is úgy véli: „Nagy tévedés azt hinni, hogy India türelmetlenül várja a megegyezést bármilyen feltétel mellett. India világos és következetes abban, hogy saját nemzeti érdekeit helyezi előtérbe.”
A valóság: indiai stratégiai önállóság
A valóságban India az orosz olajvásárlás révén három célt ér el egyszerre:
- Energiaár-stabilizálás: olcsóbb nyersanyaggal mérsékli az inflációs nyomást.
- Ellátásbiztonság: diverzifikált importforrásokkal csökkenti a geopolitikai kitettséget.
- Gazdasági előny: a kedvezményes ár jelentős megtakarítást eredményez az államkasszának és a fogyasztóknak.
Újdelhi hivatalos álláspontja szerint energiapolitikáját nem külső politikai nyomás, hanem a belső gazdasági szükségletek és a globális piaci viszonyok határozzák meg. Az ország az elmúlt években az Atmanirbhar Bharat (Önellátó India) program révén a gazdasági önállóságot erősítette, és exportpiacait is diverzifikálta.
Ebben a keretben az orosz olaj nem egyszerű kereskedelmi ügylet, hanem tudatos stratégiai döntés, amely illeszkedik India hosszú távú gazdasági és külpolitikai céljaihoz.
Tehát Trump kijelentése, miszerint India leállt volna az orosz olajvásárlással, nem állja meg a helyét a jelenlegi adatok és hivatalos nyilatkozatok fényében. Az indiai stratégia egyértelmű: a külpolitikai nyomás ellenére is a nemzeti érdek és a gazdasági racionalitás az elsődleges szempont. Az orosz olaj ebben a képletben nemcsak gazdasági haszon, hanem az energiafüggetlenség egyik alappillére.
Comments 1