Kína az elmúlt években radikálisan átalakította külföldi beruházási politikáját: 2025-re a kínai cégek több mint 220 milliárd dollárt fektettek be alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekbe világszerte – derül ki a Johns Hopkins Egyetem Net Zero kutatóközpontjának jelentéséből.
A 2011–2025 közötti időszakban 461 projektet regisztráltak, ezek közül 387-et indítottak el 2022 után, vagyis abban az évben, amikor az EU bevezette a határon átnyúló karbonadót.
Stratégiai motivációk
A kutatók szerint a kínai vállalatok célja nemcsak a nyersanyaghoz jutás és a technológiai kontroll megszerzése, hanem az is, hogy erősítsék pozícióikat azokon a piacokon, ahol szigorodnak a környezetvédelmi szabályok. A kínaiak gyakran alkalmaznak „könnyű befektetési” stratégiát: licencszerződéseket kötnek, bérgyártást indítanak vagy OEM-partnereken keresztül lépnek be a piacra.
Fókuszban a globális Dél
Az amerikai kereskedelmi korlátozások miatt a kínai tőke egyre inkább a Globális Dél országait célozza meg. Az új projektek több mint 75 százaléka Latin-Amerikában, Közép- és Dél-Ázsiában, illetve a Közel-Keleten valósul meg, gyakran az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében. 2024-ben először jelentek meg beruházások a Kaukázusban és Közép-Ázsiában is.
Diverzifikált portfólió
A pandémia előtt a kínai befektetések főként a napenergia területére összpontosultak. Azóta azonban dinamikusan nő a beruházások aránya az akkumulátoriparban, az elektromos autógyártásban, a töltőhálózatokban, a szélenergia és a zöld hidrogén szektorában. Különösen figyelemre méltó, hogy több mint 60 nagyszabású projekt értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.
Illeszkedés a hazai politikához
A kínai kormány augusztus végén bejelentette: 2027-től új korlátozásokat vezet be az üvegházhatású gázok kibocsátására. Ez közelebb hozhatja a kínai karbonpiacot az európaihoz, és elősegíti, hogy Peking az EU-ba és más piacokra irányítsa exportját a kereskedelmi feszültségek közepette.
