Az Egyesült Államok kormánya újabb lépésre készül Kína globális befolyásának csökkentése érdekében, ezúttal a világ stratégiai tengeri csomópontjait szemelte ki. A Reuters birtokába jutott információk szerint Trump elnök és tanácsadói célul tűzték ki, hogy csökkentsék a kínai állami és magánvállalatok szerepét a világkereskedelmet lebonyolító kulcsfontosságú kikötőkben. A Fehér Ház szerint ezek túlzott mértékben kerültek kínai ellenőrzés alá, ami vészhelyzetben veszélyeztetheti az amerikai hadtáp-logisztikát.
A tervek szerint nyugati cégek vásárolhatnák fel a kínai érdekeltségeket, akár részleges tulajdonszerzés formájában is. A Reuters példaként említette, hogy a BlackRock érdeklődött Li Ka-sing cégének, a Hutchison Ports-nak 23 országban működő kikötői eszközei iránt.
Célpontok
A Fehér Ház különös figyelmet fordít Kína földközi-tengeri jelenlétére, különösen a görögországi Pireusz kikötőjére, amelyet a kínai COSCO cég ellenőriz (67%-os részesedéssel). A kikötő az Európa–Ázsia tengeri kereskedelem egyik kulcspontja. Bár görög kormányzati források nem tudnak amerikai tervekről, a kínai befektetők aggódnak, hogy a Fehér Ház nyomást gyakorolhat Athénra.
Spanyolországban a gibraltári kijárat és Valencia, valamint Bilbao kikötője is amerikai figyelmet kapott. Bár Madrid hivatalosan nem értesült amerikai aggodalmakról, elemzők szerint Washington attól tart, hogy Kína elmélyíti kapcsolatait Spanyolországgal.
A Karib-térség is szerepel az amerikai stratégiai térképen. A jamaicai Kingston kikötője mélyvizes adottságai révén logisztikai csomóponttá vált. Az USA „komoly biztonsági kockázatnak” tekinti a kínai jelenlétet itt is – állítja a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) júniusi jelentése.
Portódíj Kína ellen
Trump áprilisi rendelete után a kormány új adónemeket vezet be kínai gyártású vagy üzemeltetésű hajókra: október 14-től 50 dolláros tonnánkénti illetéket számolnak fel, amely 2028-ra évi 140 dollárra nőhet. A cél: amerikai lobogó alá csábítani a kereskedelmi flottát, akár azzal is, hogy az amerikai Virgin-szigeteken külön regisztrációs központot hoznak létre.
A vámok mellett a kínai hajógyártási termékeket is sújtanák, hogy az amerikai cégeket hazai gyártásra ösztönözzék. Elemzők szerint ez drágítja a globális tengeri szállítást, miközben aligha hozza vissza az USA hajógyártási kapacitását, amelyet a tengerészeti jelentések szerint Kína már 230-szorosan túlszárnyal.
Kínai reakció
A kínai külügyminisztérium és washingtoni nagykövetség szóvivői határozottan elutasították az USA „gazdasági kényszerítő politikáját”. Szerintük a kínai hajógyártás a piaci verseny és technológiai fejlődés eredménye, amely a világkereskedelem stabilitását szolgálja. Az amerikai protekcionizmus szerintük csak „megbontja a globális ellátási láncokat” és „visszaüt” az amerikai iparra.
Washington elkeseredett próbálkozása?
Független elemzések szerint az Egyesült Államok túl későn reagált a tengeri szektorban végbement kínai térnyerésre, és most erővel próbálja visszaszerezni a pozícióit. A Reuters szerint a Fehér Ház, a pénzügyminisztérium és a külügy még nem kommentálta a kiszivárgott terveket, de a Trump-adminisztráció mozgásai világosan mutatják: új geopolitikai küzdelem bontakozik ki a világ kikötőiben is.
