Az Al Mayadeen részletes elemzése szerint Dél-Szudán tizennégy évvel a függetlenség után a bukott állam mintapéldája lett. Az ország 2011-ben alakult meg a kontinens egyik leghosszabb polgárháborúját lezáró egyezmény révén, de már két évvel később véres hatalmi harcba sodródott.
Salva Kiir elnök egyszemélyi uralma, a pártja szétesése törzsi frakciókra és a hiányzó demokratikus intézmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ország születése után egy végtelen átmeneti időszakban ragadjon.
Újraéledő polgárháború
2013 decemberében kitört a belháború Kiir (dinka) és első alelnöke, Riek Machar (nuér) között, amely törzsi alapú hatalmi és gazdasági küzdelemmé vált. A 2018-as békemegállapodás sem hozott tartós nyugalmat: a felek közti bizalom hiánya miatt az ország ma is a fegyveres összecsapások spiráljában vergődik.
Márciusban ismét kiéleződtek az ellentétek a béke végrehajtása körül, ami újabb fegyveres összecsapások veszélyét vetíti előre.
Korrupció és vagyonkimentés
A válságot tovább mélyíti a rendszerszintű korrupció. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szeptemberi jelentésében „a szervezett fosztogatás iskolapéldájának” nevezte az államot, ahol a háborús vezérekből lett politikai elit a kőolajból származó több mint 23 milliárd dolláros bevételt magánszámlákra irányította, ahelyett hogy az egészségügybe, oktatásba vagy infrastruktúrába fektették volna.
Politikai káosz és gazdasági összeomlás
Az elhalasztott választások, az olajbevételek visszaesése a szomszédos Szudánban dúló háború miatt és a csökkenő külföldi támogatások mély gazdasági válságot idéztek elő.
Az ellenzéki vezetők letartóztatása, köztük Riek Macharé, akit emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak, az országot újabb fegyveres eszkaláció szélére sodorta.
Humanitárius katasztrófa
A lakosság fele, mintegy 6,3 millió ember szenved súlyos élelmezési bizonytalanságtól. Az állami segítség hiányában a túlélés szinte teljesen a nemzetközi segélyekre épül, amelyeket azonban a hatalmon lévők gyakran saját céljaikra használnak fel.
Az ismétlődő áradások és természeti katasztrófák tovább súlyosbítják a helyzetet, ám a válság gyökere a rossz kormányzás és a mindent átható korrupció.
Új hatalmi játszmák és külső befolyás
Felbukkant Benjamin Bol Mel, a pénzügyekért felelős alelnök, aki rövid idő alatt a rendszer egyik legbefolyásosabb figurájává vált, noha nemzetközi szankciók sújtják. Neki tulajdonítják a „Gáza Riviéra” néven emlegetett terv körüli vitákat is, amely palesztin menekültek tízezreinek befogadásáról szólna, politikai és gazdasági engedmények fejében.
A biztonsági helyzetet bonyolítja, hogy Uganda csapatokat küldött Dél-Szudánba, ami emberi jogi visszaélésekhez és új geopolitikai feszültségekhez vezetett.
Ország a szakadék szélén
Az Al Mayadeen összegzése szerint Dél-Szudán tizennégy év függetlenség után is egy instabil, korrupt és erőszak sújtotta állam maradt, amelyben a nép szegénységben és nélkülözésben él, miközben a vezető elit hatalmi játszmákba és vagyonfelhalmozásba merül.
A világ legfiatalabb országát ma a szétesés, a kiújuló polgárháború és a humanitárius katasztrófa hármasa fenyegeti.
